Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében

Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok. A metszetek említett részleteit közli: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981. (továbbiakban: Szentgotthárd) 379. p. „Végül a nagyvezír úgy határozott, hogy felmegy a szentgotthárdi kolostorhoz, ahol a Stájerországban eredő Lapincs folyó a Rábával egyesül, s ennek vizét gyarapítja. Elvonulva tehát az említett kolostor mellett Farkasd falunál tábort üt, ahol a Rába olyan sekély, hogy bárki könnyen átkelhet rajta." Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Sajtó alá rend., jegyz. Iványi Emma; bev., szerk. Hausner Gábor. Bp. 1989. 171. p. (Zrinyi-könyvtár; 3.) Barta Gábor: A társadalmi és gazdasági fejlődés főbb vonásai 1526-1734 között. In: Szentgotthárd. 110. p. 90. sz. jegyzet. A török tábor helyzetét figyelembe véve, a fenti változat tűnik elfogadhatónak. Azonban szükségesnek tartom megjegyezni, a csata eseményeinek további leírásánál a törökök átkelésének helyét, „Genefalva" faluhoz kapcsolja Esterházy. („... még nagyobb veszedelembe került a keresztény sereg Genefalva falunál. Ugyanis miután a török nagysebesen hidat vert a Rábán ..." Esterházy: i. m. 172. p.) Ilyen nevű település szintén nem található Nagyfalu közelében. Genefalva esetleg, Gyanafalvával (Jennersdorf) lehet azonos, mellyel csaknem átellenben fekszik Farkasdifalva. így a csatatér jóval nyugatabbra helyeződne. Azonban a név hasonlóságán kívül más nem indokolja az azonosságot. Farkasdifalva (Neumarkt) jelenleg a Rába jobb partján fekszik. A szemben fekvő parton nem találtam középkori településnyomokat, ami a metszeten ábrázolt faluval való azonosság feltétele lenne. A magyar vízszábályozás története. Összeáll., szerk. Ihrig Dénes; a történelmi részeket írta Károlyi Zoltán, Károlyi Zsigmond, Vázsonyi Ádám. Bp. 1973. 187-188. p. 13 Vas megye földrajzi nevei. Közzétette Balogh Lajos et al. Szombathely, 1982. 386. p. 14 „Jobbára képtelenek kiválasztani a támadásra alkalmas helyeket, felmérni ezek előnyeit és hátrányait, ezt alátámasztotta 63-as szentgotthárdi vereségük a Rábánál, ahol is a hidat nem a megfelelő helyre tették, ahelyett ugyanis, hogy hátul állították volna fel, a part meredek részén, a lapos partszakaszra helyezték, vége seregük bal szárnyára esett". Luigi Fernando Marsigli gróf tapasztalatai a török hadsereg és Buda állapotáról 1683-ban. In: Buda visszafoglalásának emlékezete, 1686. Összeáll. Szakály Ferenc. Bp. 1986. 76. p. Magyarics István: Die Plünderung von Neumarkt a.d. Raab (Farkasfalva) im Jahr 1646. = Burgenlandische Heimatblatter, 1995. Heft 1. 37. p. Perjés Géza: A szentgotthárdi csata. In: Szentgotthárd. 134. p. és 26. sz. jegyzet. 17 HLMTkt. L~33-45-A-b 14897. sz. 18 Von Sauffenberg leírása. Wagner: i. m. 300. p. 1Q Perjés: i. m. 158-160. p. 80 Ezúton szeretném megköszönni a Savaria Múzeum munkatársainak - Kiss Gábornak és Tóth Ágnesnek - a kutatáshoz nyújtott segítségét. 21 Wagner: i. m. 172. p. 53