Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
4. szám - KÖNYVESPOLC - Melega Miklós: „Szombathely igazi modern város" - Bodányi Ödön munkásságának értékelése egykor és ma -
ember nagy zeneértő és zenebarát volt, s verseket is írt. A kortársak véleménye szerint a „rendkívül rokonszenves", „megnyerő modorú, képzett, művészlelkű főmérnököt hamarosan kegyeibe fogadta a város közönsége". Bodányin kívül nem sok hazai város főmérnökének jutott osztályrészül hasonló megtisztelő feladat, hogy irányítása alatt ilyen nagyszabású, országos elismerést kiváltó városfejlesztési program valósuljon meg. A szenzibilis, vallásos lelkületű főmérnök munkájáért mégsem csak elismerésben részesült. Az első támadások az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány kapcsán érték. A kortársalt a sok halálos áldozatot is követelő járvány okát a vízvezetékben vélték megtalálni. E feltételezést a korabeli vizsgálatok nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, de a városban eluralkodott pánik elülte után a közgyűlési képviselők felelősöket kerestek. A város főorvosa mellett Bodányi ellen is fegyelmi vizsgálat indult, mely végül a belügyminiszter döntésével - megállapítható mulasztások hiányában - felmentéssel zárult. (A felelősség kérdését illetően megjegyzendő, - s ezt a kortársak sem gondolták végig - hogy ha a vízvezeték fertőződését valóban a konstrukciós hiba okozta, akkor ezért a tervezőkön, a Földművelésügyi Minisztériurn szakemberein kívül senki sem volt jogosan hibáztatható. Legkevésbé Bodányi, aki a vízműveket már gyakorlatilag kész állapotban találta hivatalának megkezdésekor.) A „lincshangulatban" egy ideig úgy tűnt, hogy főmérnöki székét is elveszíti, mivel az 1908. évi tisztújítás alkalmával - képviselőtestületen belüli politikai csatározásoknak is köszönhetően - nem választották újra. A helyi liberális sajtó által pellengérre állított Bodányit 1909 tavaszán aztán mégis „osztaÜanul megnyilatkozó bizalommal" választották meg a mérnöki hivatal vezetőjének. A Szombathelyi Újság cikkhója úgy vélte, hogy ezzel - a lezajlott hivatalos vizsgálat után - Bodányi immár „teljesen rehabilitálva érezheti magát". Az ügy mégsem tett jót a főmérnök hírnevének, szakmai tekintélyét alaposan megtépázta. Ekkortól kezdve a Vasvármegye oldalain rendszeressé váltak az ellene irányuló támadások. Hol egy kevésbé sikerült, művészi értéket valóban nem képviselő versét szedték cikksorozatban ízekre, hol egyes városi építkezéseknél felmerült apró hibákat nagyították irreálisan nagyra, s varrták azokat Bodányi nyakába. Irodalmi tevékenységéért maró gúnnyal „Bodányi Pacsirta Ödönnek" csúfolták, s mérnöki képességeit is lépten nyomon megkérdőjelezték. 1909-ben azután újabb botrány robbant ki körülötte. Egy országos visszhangot kiváltó megvesztegetési ügy szálai ugyanis a szombathelyi mérnöki hivatalt is elérték. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy Bodányi Ödön egy láda pezsgőt és apróbb ajándékokat fogadott el a Kunz-féle cégtől, mely a város számára a vízórákat szállította. Bodányi a megvesztegetés vádja ellen azzal védekezett, hogy a mérnöki hivatal címére küldött pezsgőt, mint közhivatalnok nem volt hajlandó elfogadni, hanem la88