Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
4. szám - KÖNYVESPOLC - Melega Miklós: „Szombathely igazi modern város" - Bodányi Ödön munkásságának értékelése egykor és ma -
kásán magánemberként vette azt át. A Kunz-féle cégnek pedig puszta szívességből, illetve magánemberként tett egy-két szolgálatot (pl.: más városoknak is ajánlotta Kunz óráit, mert azokkal nagyon elégedett volt, s mert a külföldi konkurensekkel szemben a hazai céget akarta védeni). Bár a segítségéért cserébe felkínált pénzeket visszautasította, az ajándékok átvétele etikai szempontból nem bizonyult szerencsés döntésnek. Bodányi közhivatalnoki tisztességével szemben sokakban támadt gyanú. A nyomozás lezárultával a királyi törvényszék majd a királyi tábla bűncselekmény hiányában nem emelt vádat, s az alispán által elrendelt fegyelmi vizsgálat sem marasztalta el Bodányit, aki továbbra is, egészen 1921-ben bekövetkezett haláláig a mérnöki hivatal vezetője maradt. A történteket vizsgálva valószínűnek látszik, hogy Bodányit jóindulata, naiv segítőkészsége, s nem a nyerészkedési vágy és a város érdekeinek feladása vitte ebbe a később kínosnak bizonyuló - a Kunz-féle cég és a mérnöki hivatal között fennálló - kapcsolatba. Ilyen körülmények között látott napvilágot a főmérnök Szombathely város fejlődése 1895-1910 és műszaki létesítményei című munkája, először cikksorozat formájában az Építő Ipar című szaklap 1910. évi számaiban. Különnyomatként 1.000 példányban 1911-ben adták ki a kötetet, melynek megjelentetését Bodányi - mint azt előszavában is jelzi - egy jeles eseményre, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szombathelyi szervezetének megalakulására időzítette. Az 1867-ben Hollán Ernő által alapított, több ezer mérnököt tömörítő országos egyesület Szombathelyi Osztályát 1911. június 11-én ünnepélyes közgyűlésen avatták fel. Bodányinak bizonyára némi elégtételt nyújtott a korábbi évek meghurcoltatásaiért, hogy ez alkalommal - könyve alapján - illusztris vendégek és a szakma legjobbjai előtt tarthatott előadást Szombathely fejlődéséről, közműveiről. A „nagyhatású előadásáért" „meleg ovációban volt része". Könyvéből - melynek megírásán egy évig dolgozott - minden városi képviselőnek küldött egy példányt ajándékba. A monografikus igénnyel megírt, egységes benyomást keltő kötet tartahnilag és keletkezését tekintve két részre tagolódik. Az első három fejezet — a főbb csomópontokat kiemelve — rövid összefoglalást ad a város történetéről, viharos dualizmus kori fejlődéséről, s ennek mozgatórugóiról. A könyv e bevezető egysége rövidebb változatban már 1905-ben megjelent a „Magyar Dalosok Emléklapja" című kötetben, az Országos Dalárverseny Szombathelyre érkező meghívottainak tájékoztatására. A végleges formába öntött bevezető fejezeteket - miután azok megjelentek az Építő Iparban - 1910 októberében külömiyomatként is közre adták a rendezett tanácsú városok szombathelyi konferenciájára meghívott polgármesterek számára, s ez a változat került jelenleg tárgyalt könyvébe is. Az űtikönyvbe illő stílusban írt fejezetek elsősorban a városba látogató 84