Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
4. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: „... a kultúra az ember környezetének védelme" -Múltidézés a 75 éves Gonda Györggyel -
jén sem volt sok pénz, akkor is úgy kellett „összebarkácsolni" a rávalót. Az a kérdés: értéknek tekintjük-e? Talán lesz kiút ... Géfin Gyula, Járdányi Paulovics István, Szentléleky Tihamér és mások megmtitatták Európánali: van évezredes múltunk, vannak nagy értékeink. Évtizedeken át figyelemmel kísérted, lehetőségeid szerint támogattad a vasi irodalmat, s a folyóiratok megjelenését. Hallhatnánk erről a - ma már művelődéstörténeti értékű - időszakról? Szombathelyen mindig élénk hodalmi, művészeti, társadalmi élet volt. A hagyományok nemcsak a folytatást igényelték, de ösztönzően hatottak a megújulásra is. Itt a könyv- és folyóirat-kiadásra is gondolok. Én még ismertem Pável Ágostont, s úgy véltem, az általa végzett munkákat részben hagyománytiszteletből, részben a kor igényeihez igazítva fel kell újítani. A Vasi Szemle újraindításának gondolata már érlelődött amikor én hazatértem. Ebben is dr. Kiss Gyula volt a legfőbb partnerem, dr. Palkó István, dr. Horváth Ferenc, dr. István Lajos és mások mellett. Megújult, ismét megszületett a folyóirat, „föltámasztottuk" a páveli örökséget, s ma már elfogadott, rangos periodikum lett, a helyi és az országos tudományos életnek egyik tiszteletre méltó műhelye. Folytatódott, ill, újra indult a helyi könyvek kiadása, irodalmi folyóirat is megjelent. Ez utóbbi is a hagyomány folytatása, hiszen az írott Kő emléke benne volt az értelmiségi köztudatban. A helyi írócsoport - Simon István segítségével - létrehozta az Eletünk c. antológiát, Palkó István szerkesztésében. Később Kulcsár János, majd Pete György teljesítette ki, s lett havonta megjelenő, országos jelentőségű folyóirattá. Igaz, néha vitatott, de elismert és még - reményeim szerint - sokáig élő orgánum lesz. Büszke vagyok máig is e két produktumra, hiszen nem sok megye mondhat magáénak két ilyen rangos folyóiratot. Csak azt sajnálom, hogy az indulás idején nem sikerült Bárdosi Németh Jánost hazacsábítanom. A vasi irodalmi életnek - mindenek előtt - Gazdag Erzsi - aztán Cs. Nagy István, Káldi János és számos alkotó adott egyfajta irodalmi rangot. A folyóiratok mellett könyvek is napvilágot láttak. Néhányat említek csak: Vas megye. Helytörténeti tanulmányok (1958.), ill. ezt megelőzte a Vasi élet és irodalom c. összeállítás. Különösen örültem a Simonné Pável Judit és Rózsa Béla szerkesztésében 1976-ban megjelent Pável Ágoston válogatott tanulmányai és cikkei, valamint Bárdosi Németh J.: Utak és útitársak c. kötetének. Somogy megyével közös vállalkozásunk volt a Berzsenyi emlékkönyv (1976.) összeállítása és megjelentetése. Valamelyest részese voltam a Sárvár monográíiája (1978.) elkészítésének is. Támogattam munkatársaimmal együtt - pedig volt némi vita róla kezdetben - a „Mo21