Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: „... a kultúra az ember környezetének védelme" -Múltidézés a 75 éves Gonda Györggyel -

gersdorf" szimpozion rendezvényeit, az előadások kötetekben való meg­jelentetését. Dr. Kuntár Lajos tanulmányai, könyvei, szerkesztő-sajtó alá rendező munkája is sokat jelentett. Sajnálom, hogy az ún. Helytörténeti lexikon nem készült el; okát máig sem tudom ... Annak viszont örülök, hogy a Vas megye földrajzi nevei (1982.) c. kitűnő munka később megje­lent. Dehát leltárt most ne csináljunk, ez bibliográfia; a ti műfajotok. Azért van egy könyv, amely számodra is kedves és arról jó volna mégis hallani. Igen. Gondolom, a Savaria földjén c. albumra célzói. Éppen a minap hal­lottam a rádióból, hogy Reismann János fotóiból kiállítás nyílt Berlinben. Ő is „földink". Amikor már jó néhány albumot kiadott, ajánlottam egy va­si kötet elkészítését. Megállapodtunk. Dobozy Imre vállalta a gondozását, de szöveg kellett a képekhez. Egyik alkalommal itthon járt Weöres Sán­dor (Sanyika), megkértem: írjál hozzá bevezető sorokat. Közismert volt, hogy Ő felkérésre ritkán írt, de ezt igen nagy örömmel elvállalta. A kötet 1967-ben jelent meg. Hadd idézzem a Szombathely elé írt strófáját: „Barokk háza sora számos, kis kápolnák tornya jámbor; itt született Reismann János valamint én Weöres Sándor." A könyv jól sikerült, s gondoltuk, a szomszédoknak is ajánlhatjuk. Szán­dékunk nyitottságát igazolta, hogy ez a kötet három nyelven: magyarul, németül és szlovénül jelent meg. Őrzöm e köteteket, mert kultúrpolitikai tettnek fogtam fel! Sajátos színfolt, a városnak hírnevet jelentő kezdeményezés volt az iseu­mi operaelőadások megindítása. Hogyan is történt ez? Szombathely polgári korszakában zenei élet is mindig volt, nem csak iro­dalom. Egyházi zene, kórusok (Werner Alajos, Haladás), Bartók látogatá­sa, zeneiskola, stb. Szerettem volna Pécsről Heintz Fülöpöt rábírni, hogy jöjjön vissza Szombathelyre, de nem sikerült. - Nos, azon tűnődtünk, ho­gyan lehetne - a múltat tisztelve - nyitni valamilyen új irányban, hiszen Petró János, később Tibold Iván és mások, a Szimfonikus zenekarral együtt sok lehetőséget kínáltak. 1968. szeptember 8-án avattuk az Isis szentélyt. (Előtte augusztus 19-én a Művelődési és Sportházat.) Egy évvel korábban volt Plautus-Devecseri Gábor: Amphitruo c. vígjátékának ősbe­mutatója, Huszár Klára rendezésében, parádés szereposztással: Szakáts Miklós, Ráday Innre, no és Mészáros Ági, többek között. Összeültünk többször is - Szentléleky Tihamér, Huszár Klára, Devecseri Gábor és jó­magam, s gondolkoztunk: hogyan lehetne a hamarosan „kész" Iseumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom