Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - Gráfik Imre: 25 éves a Vasi Múzeumfalu

GRÁFIK IMRE 25 ÉVES A VASI MÚZEUMFALU Az utóbbi évek hangulatos és sok-sok embert megmozgató rendezvényei mind jobban ráirányították a figyelmet Vas megye és Szombathely egyik sajátos múzeumi intézményére a Vasi Múzeumfalura. Önmagában ez a tény is indokolhatná, hogy a folyóirat hasábjain felidézzük a múzeumimuzeológiai tevékenység e speciális területének múltját. A közvetlen indíték azonban ennél sokkal aktuálisabb, ugyanis éppen negyedszázada: 1973. augusztus 20-án nyitották meg, ünnepélyes keretek között a Vasi Múzeumfalut a nagyközönség számára. Talán érdemes felidézni, hogy a megnyitó beszédet az akkori köz- és tudományos életben is fontos szerepet betöltő Dr. Ortutay Gyula tartotta. Olyan eseményre emlékezhetünk vissza, melyre joggal és büszkén hivatkozhatunk, amikor számbavesszük helyi és regionális teljesítményeinket. Sőt! Több vonatkozásban a Vasi Múzeumfalu is azon kulturális értékteremtő teljesítmények közé tartozik, amelyek országos mértékkel mérve is kiemelkedő eredménynek tekinthetők. Továbbá a Vasi Múzeumfalu besorolható a kulturális értékek védelmének - speciális, a szabadtéri néprajzi múzeumok létrehozásának több mint száz éves törekvéseinek - európai vonulatába is. Tudománytörténeti tény, s a hitelesség kedvéért meg kell említeni, hogy a Vasi Múzeumfalu Magyarország másodikként alapított regionális szabadtéri néprajzi gyűjteménye. Az első is nyugat-magyarországi, a megyénkkel szomszédos Zalában, a Göcseji Falumúzeum. A földrajzi közelségen túl azonban más közvetlen kapcsolódás is van a két gyűjtemény között. Mégpedig az, hogy a tervezés korai fázisában mindkettőnél meghatározó szerepet játszott Tóth János építészmérnök és Barabás Jenő néprajzkutató. Az előbbi, mint Zalaegerszeg szülötte, s munkájában a térséghez kapcsolódó, s az építészeti örökséget kutató mérnök, az utóbbi ugyancsak születésénél fogva (Böde), s mint tudományos érdeklődésével is a területhez kötődő egyetemi oktató azonosult az 1960-as évek második felének kezdeményezéseivel. A Vasi Múzeumfalura térve elévülhetetlen Tóth János tevékenysége. Részben a zalaegerszegi Göcseji falumúzeum programtervének készítése - 1966-ban közösen Szentmihályi Imrével és Barabás Jenővel - során szerzett tapasztalatai, részben a Vas megyei népi építészet kutatása közben felhalmozott ismeretei tették alkalmassá és felkészültté arra, hogy felvetője legyen a Vas megyei szabadtéri néprajzi gyűjteménynek. 31