Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Göncz László: A Mura mente némely társadalmi jellemzői a századfordulón.

Altár a nyelvi határok, akár a mikrorégiók közötti különbözőségek oldaláról tekintünk a felvetett kérdésre, minden szempont bővebb magyarázatra, történelmi elemzésre szorulna. Tekintettel azonban a lehetőségekre, csupán ízelítőnek, érdeklődéskeltőnek szánom e rövid írásomat. Vitathatatlan tény, hogy a Mura folyótól közvetlenül északkeletre, illetve keletre elterülő vidéken a századforduló időszakában - amit az 1910-es magyarországi népszámlálás adatai is megerősítenek - mintegy 73 ezer szlovén nemzetiségű, lakos élt. A kortársak, és a magyarországi szlovének túlnyomó többsége egyaránt, a tárgyalt időszakban ezt az etnikumot, ahogyan arra már az előbbiekben utaltam, vendnek nevezte. A szlovén-vend terminológiai és történelmi vitába ez alkalommal nem kívánok belemélyedni - pedig a kérdés igen kiélezett és aktuális -, csupán annyit jegyzek meg, hogy a „vend" kifejezés valójában a terület elcsatolása után vált pejoratív hangzásúvá. Az általam tárgyalt témakört illetően azonban ennek másodlagos szerepe van, ezért a következőekben túlnyomórészt a ma inkább domináló „szlovén" kifejezést használom. Annyit azonban hadd tegyek még hozzá, hogy eddigi kutatásaim során magyar, szlovén és cseh történészek és nyelvészek véleményére támaszkodva - arra a feltételezésre jutottam, hogy a muravidéki és rábavidéki szlovénség, azaz vendség, a nyugati szlávsággal is számos hasonlóságot mutat. Ahogy már jeleztem, e tanulmány nem a szlávság ún. nyugati és déli nemzetei közötti határokról, ismertetőjegyekről szól, azért e kérdésről itt legyen elég ennyi. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Mura menti szlovének orientálódása, életformája 1900 táján többé-kevésbé megegyezett a nyugat-magyarországi általános jellemzőkkel, hiszen a legtöbb kötelék révén - a nyelvi hasonlóságokon kívül - elsősorban Magyarország felé irányultak. Ellentétes volt a helyzetük a nyugat-magyarországi németségéhez viszonyítva, a Mura menti szlovéneknek ugyanis a Murától nyugatra élő stájerországi szlovénséggel csak csekély kapcsolatuk volt. Azt nem állíthatjuk, hogy semmilyen sem létezett, mert néhányról, főleg a papság közöttiről tudunk és a századforduló időszakában már egy-két vallásos folyóirat, könyv is beszivárgott Stájerországból és Krajiiából. Azonban széleskörű, intenzív kapcsolattartásról szó sem volt. Tudni kell, hogy a Mura két oldalán élő szlovén közösséget még híd sem kapcsolta Össze, ami vitathatatlanul jelentős niírastrukturáhs problémátjelentett. A magyar Alföld és Stájerország kereskedelmi életébe a Mura menti magyar és szlovén lakosság - közvetítőként - üikább a németlakta vidéken keresztül kapcsolódott be. Az írásos nyelvhasználat19