Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Göncz László: A Mura mente némely társadalmi jellemzői a századfordulón.

ADATTÁR GÖNCZ LÁSZLÓ A MURA MENTE NÉMELY TÁRSADALMI JELLEMZŐI A S2ÁZADFORDULÓN Amennyire Európa számos tekintetben egységes, ugyanannyira differenciált is az országai, valamint a földrajzi és a gazdasági régiói révén. A különbözőségeket számos esetben merev vonal választja el egymástól - ami politikai határ is lebet -, azonban számtalanszor ún. multikulturális övezetekről beszélhetünk, amelyekre legalább két kultúra, nyelv, életmód és egyéb hasonlóságok jellemzők. Ez a megállapítás különösképpen Közép-Európára érvényes. A történelmi Magyarország nyugati peremvidékére, a Monarchia ausztriai részével határos régióra, a 19. század végén - és természetesen előbb is - valamennyire mindkét említett forma, tehát a merevség és a multikulturális miliő, jellemző volt. A mai Burgenland vidékén a német nemzetiségű lakosság túlsúlya volt a meghatározó, és mivel nyugatról nem voltak természetes akadályai az interetnikai kapcsolatoknak és a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek, a stájerországi értékrendszer, életmód, viselkedéskultúra nagymértékben beszivárgott a történelmi Vas-, Sopron és Mosón megyék területére is. Az értékáramlás - nyilván kisebb ütemben - az ellenkező irányban is érvényes volt, tehát magyarországi értékek is hatottak az ausztriai határmentére. Közvetve arra utal Király István Szabolcs is, amikor a Mura-menti tapasztalatcsere a 19. század elején c. tanulmányában a cséplőgép térhódításáról, tökéletesítéséről közöl értékes adatokat. Erre a területre - tehát a mai Burgenlandra - inkább a multikulturális jelleg volt a jellemző. Az említett földrajzi területtől délre eső térségben, a történelmi Vas és Zala megyék délnyugati nyúlványaiban, az akkor ún. Vendvidéken és a Vendvidékkel szomszédos sávban, - számos vonatkozásban - más volt a helyzet. E tanulmányomban röviden ezzel a kérdéssel kívánok foglalkozni. 18