Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: A kőszegi nemezgyártás története 1950-ig

* MAGYAR NEHEZ-IPAR-TARSASAC J1|SNER ISESTVÉREK, KŐSZEGEN. i^ff! » -> \^>v>* Sütgönyciüni : EISNER KŐSZEGEN. n JCoszeg. ^ 7 február h« 27. A Magyar Nemez-Ipar-Társaság fejléces levélpapírja 1907-ből előbb termelhessen az üzem. A vízierő mellett egy Dupuis típusú gőzgépet is munkába állítottak, amelyet Brünnből hozattak. A kazán miatt a kereskedelmi miniszter, a gépek legértékesebb részének külföldről való beszerzésére hivatkozva, az ígért 2.000 Ft-os segélyt felére csökkentette. Közben az is tisztázódott, mit gyártanak új szerzeményükben a tulajdonosok. Az iparengedély kérelmet Eisner Kamill és Frigyes prágai lakosok adták be július közepén. A 3341/1897. számú engedély nemeziparra szólt.

15 Itt kell kitérni a cég elnevezésére. Az iratokban legtöbbször csak az Eisner Testvérek Nemezgyárát említik,

16 de a cég által használt fejléces papír alapján megállapítható, hogy a nevük Magyar Nemez-Ipar-Társaság volt. Az építkezéssel és a gépek elhelyezésével valószínűleg 1898 elején végezhettek, mert ekkor kérték a városi tanácstól a gyári munkarend elfogadását. Ez meg is történt, csak a vasárnapi munkavégzést húzták ki belőle. Láthattuk, hogy a termelés mielőbbi beindításához csak a legszükségesebb átalakításokat végezték el. 1901-től terveztek nagyobb átalakításokat, amelyhez segélyként a várostól a következő három évre évi 100.000 db téglát és 200 m

3 épületfát kértek. A város nem rendelkezett megfelelő adatokkal a gyárról, ezért a tanács a minisztériumhoz fordult információkért, hogy mekkora támogatást kaptak, milyen feltételekkel, valamint arról, versenyképes-e a vállalat. A válasz nem ismert, de a tanács javasolta a segély megadását. A közgyűlés mégis elutasította, indokaikat nem ismerjük. Ennek ellenére a bővítéseket elvégezték, ha nem is a tervezett három év alatt, de szinte minden évben egy-egy új épületet felhúzva.

19 1904-ben már a város is segített, 50.000 db téglát kedvezményesen adtak át.

20 Egy 1906-ban írt levelet érdemes hosszabban ismertetni. Ebben újra segélyt kértek a várostól. Ugyanakkor az is kiderül, hogy hosszú távra 69