Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: A kőszegi nemezgyártás története 1950-ig

tfaszsgá keiqetyi dorrjbról. Az Eisner-féle üzem a század elején (VaML KFL Képeslapgyűjtemény) azonban meghiúsult a Hadügyminisztérium ellenállásán, csak hosszas huzavona után volt hajlandó átadni a tulajdonában levő épületeket. Addig azonban a befektetők már Rózsahegy mellett döntöttek, hiába ajánlott fel a város másik területet.

0 1896-ban újra kormányközvetítéssel került volna az Első Magyar Szövő és Kötő Rt. telepe Kőszegre, de ebből csak egy kötő- és szövőiskola lett 30 géppel. Kőszegen nagy szükség lett volna iparra, ugyanis a nagy történeti és kézműves hagyományokkal rendelkező város gazdasága már évtizedek óta alig fejlődött. Ennek legjobb mutatója a lakosság számának stagnálása. A helyiek amit lehetett megtettek a fejlődés érdekében. Megteremtették az infrastruktúrát, a közhiedelemmel ellentétben pártolták a vasutat, és amikor végleg eldőlt, hogy nem kerülhetnek bele a fővonalak egyikébe sem, szinte csak helyi tőkével megteremtették az összeköttetést Szombathellyel és a Budapest-gráci vasúttal (1882). Amíg a saját erő lehetővé tette, befektettek: sörgyárat alapítottak 1895-ben. Azonban az igazi fejlődés csak külső tőkeinjekcióval volt lehetséges. Ennek első hozama egy kulturális beruházás, az evangélikus felsőbb leányiskola alapítása volt (1896). De alig egy évvel később már az első külföldi tőkések is megjelentek a városban. Biztosan nem szándékosan történt, de az első textilipari gyárat akkor hozták létre Kőszegen, amikor a nagy hagyományokkal rendelkező kis67