Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Rúzsa Károly: A kissitkei kastély

RÚZSA KAROLT A KISSlTKEI KASTÉLY A Ják nemből származó Sitkey család tagjai a nemzetségtől való különválásuk idején, a 13. században valószínűleg a neldk nevet adó faluban alakítottak ld lakóhelyet maguknak. A család fő lakóhelye mindig ez a falu maradt, annak ellenére, hogy néhány családtag az évszázadok folyamán más, főleg Zala vármegyei falvakban telepedett meg. Sitke a 15. század végére fejlődésének olyan szakaszába érkezett, hogy 1479-ben egy oldevél oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezi.

1 Itt, az idővel két ágra szakadt - Kis- és Nagysitkei elonevet használó - családok bizonyára már a korai időkben felépítették a maguk lakóépületeit. Ezek azonban csak lakóhely céljára szolgáló kúriák lehettek, minden védelmi jellegű megerősítés nélkül, mivel az erődített nemesi lakóhelyek (eastellumok vagy kastélyok) építését a középkor folyamán szigorúan királyi engedélyhez kötötték. Erre az engedélyre láthatunk példát a 15. század közepén a Martonfalvi Lacza család esetében, amikor 1455-ben V. László király megengedte nekik egy castellum építését Martonfalván (Baltaváron), vagy az Ostfíyak esetében, aldk a lerombolt Kígyókő nevű castellum.uk újjáépítésére 1456-ban kaptak engedélyt V. Lászlótól, amit 1458ban Mátyás király erősített meg.

2 Ilyen engedélynek azonban egyelőre semmilyen nyomát sem találjuk a Sitkeyek esetében a középkorból és a 16. századból a fennmaradt írásokban. A Kissitkeiek szinte az egész 15. század folyamán a családi kapcsolataik miatt nagy részben Zala vármegyéhez kötődtek. Az 1410-beii még a bécsi egyetemen tanuló Sitkey Gotthárd felesége a besenyei családból származó Elena lett, fiúk, János pedig a Bucsai családból származó Anasztáziát vette feleségül. (Besenyei Elena családja a ma Zalaegerszeg részeként létező Zalabesenyőről, Bucsai Anasztázia családja pedig a Nagykapornak melletti mai Kisbucsáról kapta a nevét.)

3 A házasságok révén a család különböző birtokokhoz jutott Zala megye középső részén. Konkrét adatok is vannak arra, hogy Sitkey János ebben a megyében lakott. 1464-ben a kapomaki konvent egy perben Jánosnak és családjának Petőbucsán adja át az idézést.* 1470-ben pedig Sitkey Jánost egy hatalmaskodás során a Zala megyei Besenyő birtokon elfogták és Kanizsa várába hurcolták. Elfogásaitor teljesen elpusztították itteni kúriáját.

5 43