Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Rúzsa Károly: A kissitkei kastély

Zalai kapcsolataik ellenére is mindent megtettek a sitkei birtokuk fejlesztéséért. 1418. március 16-án Sitkey László és fia Mihály királyi sáfár (dispensator) kérelmet nyújtott be V. Márton pápához és búcsú engedélyezését kérte három templom: a Sitkei Szent Lőrinc kőegyház, a Sitkén kívül fekvő Szent Miklós vértanú tiszteletére épült és a végedi Szent György egyház részére.

6 Nem tudjuk, hogy a Kissitkei Sitkey család mikor építhette azt a lakóhelyet Sitkén, amelyből a későbbi kastély kialakult. Lehetséges, hogy valamikor a 15. század elején, 1465-ben ugyanis Sitkey János és családja azért tett panaszt Sitkey Bertalan és családja ellen, mert hat évvel korábban megtámadták a sitkei házukat, a jobbágyaikat pedig megverték.

7 Tehát ekkor már mindenképpen létezett egy lakóépületük a faluban. A Sitkeyek kúriájáról egy másik írásos nyomot is találhatunk a 15. század közepéről. 1467. július 22-én Debrenthei Tamás nyitrai püspököt és zeek-i apátot zálogjogon be akarták iktatni Sitkey Bertalan Sitke, Tokorcs és Bajt nevű falvainak és egy sitkei kúriának a birtokába. Ennek azonban Bertalan özvegye és fia László ellentmondtak.

8 Ez a kúria a később Nagysitkei előnevet viselő család tulajdona volt, míg a 16. század elején megerődített kastély (castellum) Kissitkén, a Kissitkei előnevű család birtokán állt. A 16. század elején, 1522. december 20-án Gyűrűsön kelt az egyik Sitkey családtag levele, amelyben utasításokat küld a várnagyának, mivel ő a pestisjárvány miatt nem tartózkodik otthon.

9 A levélből azonban nem tűnik ki, hogy melyik várnagyáról van szó. Mivel ekkor a családban senki sem töltött be magasabb méltóságot, illetve nem rendelkezett várral, ezért esetleg Sitkére is vonatkozhat a várnagy említése. Bár kétséges, hogy egy később castellumnak nevezett építménynek lehetett-e várnagya, vagy más rangban álló személy állt a védők élén. Annyi bizonyos azonban, hogy valamikor a 16. század elején, talán hamarosan Mohács után, a török veszély hatására megerődítették a Sitkeyek a lakóhelyüket a saját maguk és vagyonuk védelmére. Annál is inkább így lehet ez, mert a század közepén már kétségtelenül a sitkei kastélyról olvashatunk. 1547. augusztus 4-én I. Ferdinánd király előtt Újlaki Ferenc győri püspök panaszt tett amiatt, hogy ugyanezen év január 6án Sitkey Jakab, Gergely és Mihály az akkor elhalálozott László sitkei plébános házára rohantak és annak minden pénzét valamint ingóságait erővel elvitték. A püspök igazságot kért a királytól az ügyben. A per tárgyalására a király a vasvári káptalan útján megidéztette a Sitkeyeket a királyi személyes jelenlét bírósága elé. Az idézést a kanonok a sitkei kastély 44