Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Kovács Etelka - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 3. Használni akart, nem tündökölni. - Vázlat Edvi Illés Pál tevékenységéről -

7. Rliapsodiák a Köszöntés-formulákról. = TGy 1828. V. köt. 50-61. p. 8. Kalendáriom magyarázatja, és még valami a honni Kalendáriumokról. = TGy 1829. V. köt. 63-96. p. 9. A Hétközi Napoknak elnevezéséről. = TGy 1829. VIII. köt. 123-124. p. 10. Az Eredetiségről íróinkban. = TGy 1831. IV. köt. 73-83. p. 11. Még valami a népiskolákról. = TGy 1833. XI. köt. 57-62. p. 12. Növendék fiúknak miért és hogyan kell tanulni latinul? Kivonat sajtó alatt lévő kisded latin grammaticám bevezetéséből. = TGy 1839. VE. köt. 1-12. p. Némelyik írására a magyar irodalom nagy szervezője, Kazinczy is felfigyelt, A széphalmi mester ezt írta Kis Jánosnak 1826. okt. 27-én: „Luthernek Leveleit gyönyörködve alvásain ezen Negyedben (= Felső-magyarországi Minerva, 1826. szept. 853-864. p. T.P.) s kérlek, mondjad Edvi Illyés Pálnak, hogy lelkes munkásságát érdeme szerint becsülöm." Kazinczy Ferenc levelezése. A M. T. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbízásából közzéteszi Váczy János, (továbbiakban: KazLev.) XX. köt 1826. április 1. - 1828. december 31. Bp. 1910. 140. p. E. I. P.: Millycii versek valók a magyarnak. = TGy 1824. XI. köt. 83. p. A Kátholika magyar Egyház. Az 1822. Pozsony Sz. Kir. Városában Nemzeti Zsinatra öszvcgyűltFö tisztelendő Papsághoz. = Szép-üteratúrai Ajándék, 1822. 129-131. p. A versnek és a szerző meghurcoltatásának komoly visszhangja volt. Guzmics Izidor így tájékoztatta erről Kazinczyt 1823. nov. 9-én: „(a nyagygeresdi prédikátort T.P.) a Posouyi Zsinatról irt versei, és Szálaival, vámos családi plébánossal kötött barátsága miatt az üitolerantia lúvataljátől megfosztá, bátor, mint mondják, predikátzióji elég lutheránus lélekkel voltak mondva." KazLev. XVIII. köt 1822. január 1. - 1823. december 31. Bp. 1908. 443. p. Az esetről később Kis János is megemlékezett életrajzának egyik fejezetében: Vesződségem Edvi Illés Pállal mostani nemes-dömölld. prédikátor és egyházkerületi levéltárnokkal. Kis János superintendens emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. 2. kiad. Bp. 1890. 683-688. p. (Olcsó Könyvtár; 283.) Szinnyei József: Magyar írók élete és mvuikái. II. köt. Bp. 1893. 1210. hasáb Edvi Illés Pál művét Marezibányi-jutaloniban részesítették. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. III. köt., 1834-1836. Buda, 1838. (továbbiakban: MTT Évk. III. köt.) 25. p. Edvi Illés Pált 1835-ben többek között Eötvös Józseffel, Jósika Miidóssal és Vásárhelyi Pállal együtt választották meg a Magyar Tudós Társaság vidéki rendes tagjává. MTT Évk. III. köt 34-35. p. Edvi Illés Pál több akadémiai feladatban is részt vállalt. Pályamunkái, javaslatai, szójegyzékei jórészt az MTA KK-ban találhatóak: Jegyzetek a zsebszótárra (RAL. 137/1840.); Jegyzések A helyesírási Könyvecskéhez (RAL. 6/1842.) stb., illetve: Edvi Illés Pál szójegyzéke a magyar academiai zsebszótár számára, 1843. (A Pannonhalmi Föapátsági Könyvtár BK. 188/11. 4.) Edvi Illés Pál: Öntaimlás gyakorlatian tárgyalva. Pest, 1843. Előszó XI, p. Vörös Károly: A Kemenesalja 1848-1849-ben. Edvi Illés Pál visszaemlékezése. = Vasi Szende, 1964. 1. sz. 81. p. Roherem Jonathan: Edvi Illés emléke. Pest, 1872. 16. p. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből; III/3.) 42