Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)
3. szám - IN MEMORIAM - M. Kozár Mária: Megmaradt magyarnak. - Kercsmár Rózsa (1935-1997) -
téneti, hanem helytörténeti-honismereti jelentőséggel is bír. Választékos nyelvezetét helyi népi kifejezések színesítik. A családtörténet összefonódik a történelmi eseményeldcel (ldvándorlás Amerikába, a két világháború eseményei, az 1945 utáni gazdasági, kulturális, politikai helyzet, nemzetiségi kérdés). Az elbeszéléseidből kinő Kercsmárné Szúnyogh Rózsa családfája. Édesapja családja Rédicsről költözött Alsólakosra, ahol egy régi csárdából alakította ki a Szúnyog-csárdát. „A kocsma hátsó részében szobáit is voltaic. Itt megpihenhettek a Petáncról »savanyúvizet« szállító fuvarosok. A lovaknak is volt helyük hátul, a pajtában." Az anyai nagyanya hamarosan meghalt, akit két mostoha követett. A nagyapja akkor hunyt el, amikor az édesapja katonáskodott. Egy csaknem üres kocsmaszobát örökölt, melybe 1934-ben hozott asszonyt Petesházáról. A Gömbös családból származó édesanya a magyarországi Lentihegyen élt, amíg a családfenntartó el nem ment Amerikába. Az itthonmaradt asszony a gyerekekkel az első világháború után áttelepült Jugoszláviába, a Petesházán élő szülőkhöz. A Chichago közelében egy bányában megkeresett pénzzel 1920-ban tért haza a nagyapa és vett földet, épített házat. A nagyszülők álma ezzel beteljesedett: „A maguk házában laktak, a saját földjüket művelték." Még többet szerezhettek volna, „ha Magyarországról nem érkezik a felszólítás, hogy támogatni kell a háborúban tönkrement országot. Ezért pénzének egy részét Pestre a Postatakarékba küldte. Ez olyan összeg volt, hogy ebből még egy házat felépíthetett volna. Ennek a pénznek nyoma veszett." Az alsólakos! Szúnyog-csárdában született Rózsa, 1935-ben. A család új otthon építésébe kezdett, ezért Rózsát a petesházi nagyszülőkhöz adták. Az 1941. évi eseményeket már együtt élik meg. Rózsa emlékezetében megmaradt a Mura-híd felrobbantása, a német katonák érkezése és a jugoszláv katonák távozása. A magyar katonák fogadása virágcsokroMíal és üdvrivalgással. De az emlékek nem csalt szépek. Hallott kínzásokról, a magyar karhatalom kegyetlenségéről, durvaságáról, házkutatásról, börtönről is. „Tele volt a szívünk szomorúsággal ... lellcünlsben megmaradt a keserűség, amit azok okoztak, akiket oly nagy szeretettel vártunk." Gyermekkorában keservesen teremtették elő a pénzt. Szegényen, de becsületesen éltek. „A kicsi családban, a nagy szegénységben csupán az összetartás, a műid ennek közös megbeszélése tartotta őket felszínen." A második világháború vége felé magyar menekültek özöiüötték el a Mura menti falvakat. Találkoztak az itteni lakosok SS és orosz katonákkal, partizánokkal. A határ menü magyar falvak ismét Jugoszláviához / kerültek, az új Jugoszláviához. Petesháza lakosságát 1949-ben kitelepítették. A nagyszülők a nagynénikkel, nagybácsikkal Alsólakosba költöztek, Rózsáékhoz. Az orosz 83