Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Horváth Sándor: Szentmárton és az ő krónikása

Az első nagyfejezet, „A nagy múltú varos" két írásában az Egy régi or­szágút és az Acta Sanctorum folyója valamint a Szentmárton várossá fej­lődése címűben tárulkozik ki legbensőségesebben a „szülőföld írója", amint Bárdosi Németh János aposztrofálta Hegedűst. Tanulságul pedig egyetlen gondolatot idéznénk, amely egyben tükrözi Hegedűs írói mód­szerét: gyakran fogalmaz meg általánosabb érvényű tanulságot egy-egy téma kapcsán. Az „Acta Sanctorum folyója", azaz a Permt apropóján megállapítja: „ne nézd le a szürkét, a szemre siváratl Sokszor több érté­ket és nagyságot rejt, mint a mutatós festoiség." (22. p.) Szombathely szabadalomlevele 1525-ben című írása a könnyed, szelle­mes, megnyerő bizonyítás és az ezt megelőző oknyomozás Hegedűs Fe­renc-! módját tárja elénk Mivel e szabadalomlevelét Felsoszelestei Gosz­thonyi János győri püspök állította ki, ez alkalmat ad Hegedűsnek, hogy röviden elkalandozzon a Gosztonyi-család történetében. Aztán a huma­nizmus jellemzőit, idevágó szeleikéit is megismerteti olvasójával. Szót szóba ölt, gondolatot gondolatra fűz. Például: Savaria pusztulása, a föld­rengés leírása a ravennai krónikában olvasható; ezt a krónikát Cuspi­anus, a bécsi egyetem rektora fedezte fel és tette közzé; Cuspianus 15­20 alkalommal járt követségben Budán; „Utjai kultúrtörténetileg azért váltak nevezetessé, mert jóformán minden budai látogatása után eltűnt egy-egy kincset érő kódex Mátyás könyvtárából, a Corvinából" (30. p.); majd minden útja után kinyomtattatott egy-egy könyvet azokból, amelye­ket Mátyás könyvtára őrzött; két olasz humanista - Bonfhii és Ranzano Péter - Mátyás udvarába érkezett, s először hitelesen ők írtak Szombat­helyről; Ranzano pedig elsőként Szent Márton születése helyéről. Hege­dűs itt visszatér Gosztonyihoz, megállapítja, hogy neki is szép könyvtára volt, s az egyik köteten maradt az utókorra a Szelestey-ráolvasás. (Meg­jegyezzük, hogy Weöres Sándor Három veréb hat szemmel című külön­leges antológiájában a 35. oldalon tette közzé e ráolvasást.) Hegedűs sem hagyhatta ki a ráolvasás szövegének a felidézését: „Erdőn jár vala lebeke tárgy ..." Az Irodalomtörténeti mozaikok első részében egy nem múidennapi szerelmi vallomásra hívja fel a figyehnünket: Ambrus Zoltán Niiüve pusztulása című novellájában - amint ezt Hegedűs felfedezte - a zafír­kék szemű Szőke Csoda, Lilith nem más, mint a szombathelyi szárma­zású Márkus Emília. Kortásai magát Márkus Emíliát hívták „a Szőke Csodá"-nak. Az irodalomtörténeti mozaik másik részében pedig Vörös­marty Mihály vasi vonatkozásaival ismertet meg minket. Jellemző a kor pezsgő vasi kulturális életére, hogy Deák Ferenc a szombathelyi könyv­kötőmestertől, Zsoldos Istvántól veszi meg 1825-ben a Zalán futását, 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom