Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Horváth Sándor: Szentmárton és az ő krónikása

Az első nagyfejezet, „A nagy múltú varos" két írásában az Egy régi országút és az Acta Sanctorum folyója valamint a Szentmárton várossá fejlődése címűben tárulkozik ki legbensőségesebben a „szülőföld írója", amint Bárdosi Németh János aposztrofálta Hegedűst. Tanulságul pedig egyetlen gondolatot idéznénk, amely egyben tükrözi Hegedűs írói módszerét: gyakran fogalmaz meg általánosabb érvényű tanulságot egy-egy téma kapcsán. Az „Acta Sanctorum folyója", azaz a Permt apropóján megállapítja: „ne nézd le a szürkét, a szemre siváratl Sokszor több értéket és nagyságot rejt, mint a mutatós festoiség." (22. p.) Szombathely szabadalomlevele 1525-ben című írása a könnyed, szellemes, megnyerő bizonyítás és az ezt megelőző oknyomozás Hegedűs Ferenc-! módját tárja elénk Mivel e szabadalomlevelét Felsoszelestei Goszthonyi János győri püspök állította ki, ez alkalmat ad Hegedűsnek, hogy röviden elkalandozzon a Gosztonyi-család történetében. Aztán a humanizmus jellemzőit, idevágó szeleikéit is megismerteti olvasójával. Szót szóba ölt, gondolatot gondolatra fűz. Például: Savaria pusztulása, a földrengés leírása a ravennai krónikában olvasható; ezt a krónikát Cuspianus, a bécsi egyetem rektora fedezte fel és tette közzé; Cuspianus 1520 alkalommal járt követségben Budán; „Utjai kultúrtörténetileg azért váltak nevezetessé, mert jóformán minden budai látogatása után eltűnt egy-egy kincset érő kódex Mátyás könyvtárából, a Corvinából" (30. p.); majd minden útja után kinyomtattatott egy-egy könyvet azokból, amelyeket Mátyás könyvtára őrzött; két olasz humanista - Bonfhii és Ranzano Péter - Mátyás udvarába érkezett, s először hitelesen ők írtak Szombathelyről; Ranzano pedig elsőként Szent Márton születése helyéről. Hegedűs itt visszatér Gosztonyihoz, megállapítja, hogy neki is szép könyvtára volt, s az egyik köteten maradt az utókorra a Szelestey-ráolvasás. (Megjegyezzük, hogy Weöres Sándor Három veréb hat szemmel című különleges antológiájában a 35. oldalon tette közzé e ráolvasást.) Hegedűs sem hagyhatta ki a ráolvasás szövegének a felidézését: „Erdőn jár vala lebeke tárgy ..." Az Irodalomtörténeti mozaikok első részében egy nem múidennapi szerelmi vallomásra hívja fel a figyehnünket: Ambrus Zoltán Niiüve pusztulása című novellájában - amint ezt Hegedűs felfedezte - a zafírkék szemű Szőke Csoda, Lilith nem más, mint a szombathelyi származású Márkus Emília. Kortásai magát Márkus Emíliát hívták „a Szőke Csodá"-nak. Az irodalomtörténeti mozaik másik részében pedig Vörösmarty Mihály vasi vonatkozásaival ismertet meg minket. Jellemző a kor pezsgő vasi kulturális életére, hogy Deák Ferenc a szombathelyi könyvkötőmestertől, Zsoldos Istvántól veszi meg 1825-ben a Zalán futását, 81