Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - ADATTÁR - Hajba Sándor: Egervölgy telepítése 1756-ban

ADATTÁR HAJBA SÁNDOR EGERVÖLGY TELEPÍTÉSE 1756-BAN A Farkas-erdő környéki falvak újbóli benépesítése a török uralom után csalt az 1720/30-as években kezdődött meg. A vasvári káptalan 1741ben telepítette újra a szinte teljesen kipusztult Csipkerek községet. Az új telepesek közül minden második német anyanyelvű volt. (Néprajzi gyűjtőutam tapasztalata alapján ma is 50-60 % német családnevű lakosa van, aldk mind „őslakosnak" vallják magukat. Például Hodvogner, Ecker, Weidinger, Serman stb.) Ugyanekkor népesült be nagyrészt német telepesekből Bögöte község is. 1750-től a sárvári földesúr gróf Szluha György császári generális lett. Az uradalomhoz tartozó, hatalmas területen fekvő Farkas-erdőben a törvénytelen erdöliasználat (makkoltatás, erdei legeltetés, hamuzsírfőzés stb.) már jó ideje nagymértékű pusztulást okozott. Szluha új telepesfalvak létrehozásával akart a helyzeten javítani.

1 A főként német nemzetiségű erdőirtók kötelességeit, kedvezményeit szerződésben rögzítették. Az egyetlen fennmaradt ilyen német nyelvű olonány az egervölgyiek kontraktusa. EGERVÖLGY ALAPÍTÓLEVELE „Mi alulírottak levelünk erejével kinyilványítjuk minden rendű és rangúaknak, hogy készen vagyunk a kegyelmes sárvári uraságtól az uradalmában fekvő Farkas-erdőben egyes helyeken, amelyeket ő ExceUenciáfa ikládi gróf Szluha György legkegyelmesebben számunkra kijelölt és a következő feltételekkel kiépíteni és azon lakni enged, mint következik Először: Mi alul nevezettek [...] kötelezzük magunkat, hogy a fentnevezett uraságok tisztviselői által számunkra kijelölt helyekre költözünk, és azokon valamennyien jó és tartós épületeket és házakat építünk vagy építtetünk. Másodszor: a számunkra mindegyik házhelyhez kiosztott földeket és réteket gondozni és művelni, nevezetesen 14 hold földet házhelyenként, ahol holdanként 2 mérőnyit lehet termelni. [...] 31