Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - ADATTÁR - Hajba Sándor: Egervölgy telepítése 1756-ban

Ha pedig ezek szükségleteinkre nem elegendőek, akkor a fentnevezett ke­gyelmes urasági tisztviselők egy újabb darab erdőt jelölnek ki irtásra, ami azonban ugyancsak a házhelyek szerint lesz rétekre és szántóra kimérve és kiosztva. Ezzel szemben ezen urasági tisztviselők tudta és utasítása nélkül a legkevésbé sem engedtetik meg, hogy az erdőt tönkretegyük, hanem az építkezéshez és szükségleteinkre azt a fát használjuk, amit a földek létesí­téséhez kiirtunk. Harmadszor: Ilyenképpen a kegyelmes uraság számunkra három sza­bad évet biztosít, ami alatt semmiféle fizetésre és szolgálatra sem fog ben­nünket, hanem egyedül és kizárólag dolgaink jó állapotába hozására. Az­után pedig következik Negyedszer: Az előbbi leírt három szabad év letelte után, amit arra for­dítunk, hogy megvessük a lábunkat és jövedelmünket feljavítsuk, minde­gyikünk, aki a kijelölt helyeken lakos vagy gazda köteles évente a fentne­vezett kegyelmes uraságnak öt guldent fizetni, éspedig öt guldent felében Szent Györgykor, a másik felét pedig Mihály napján ezen urasági képvise­lőnek. Nemkevésbé úgy a nyári, mint a téli veteményeinkből terményünk tizedik részét beszolgáltatni és a helyi szokások szerint a kegyelmes ura­ságnak a sámán kastélyban teljesíteni. And marháinkat illeti, ezeket jöve­delmünk tekintetbevételével fentnevezett kegyelmes uraság a terhek alól felszabadítja, de ami sertéseinket illeti, úgymint a sótonyiaknak és nyőgé­rieknek is, megengedtetik a makkoltatás. Ötödször: Ha pedig a fent felsorolt és általunk elfogadott pontok sze­rinti szerződéskötés megtörténte után a kijelölt lakóhelyeket nem építe­nénk és tartanánk fenn megfelelőképpen, és esetleg kegyelmes uraság hát­rányára azzal visszaélnénk vagy elhagynánk, úgy jogilag kötelezzük ma­gunkat a kegyelmes urasággal szemben a kárát személyünkkel és vagyo­núnkkal fedezni, és hogy a kegyelmes uraság szabadon rendelkezhet felet­tünk. Mellesleg azonban ha egyikünk-másikunk a kegyelmes uraság vagy a község ellenére cselekedne vagy istentelenül élne, úgy az ilyeneket az urasági elöljáró tisztviselők elszámolás és kárkiegyenlítés után kitaszít­hatják és kidobhatják és helyükre másokat helyezhetnek, de senki mást, csak németet. Ezenfelül azonban az ilyennek meg kell engedni, hogy házát és gazdaságát olyasvalakinek eladja, aki a kegyelmes uraság rendelkezé­sének van alávetve és végül Hatodszor: ezzel szemben én Szluha György gróf tekintettel ezen és jö­vő lakosok szegénységére és jövedelmére, nem csak a helyek beépítését és a beköltözést engedem meg (habár urasági jog nélkül), hanem azokat, akik istenfélőn és békességben élnek, védelmemben megtartom. Ezzel szemben ők a fenti elkötelezettség alapján kötelesek a kijelölt he­lyeiken házaikat felépíteni, és amennyiben valamelyikük el kíván távozni, úgy fizesse meg a fent leírt pontok szerinti díjat, amit ennek megerősítésé­re sajátkezű aláírásommal tanúsítok. Ugyanígy mi új lakosok, minekutána 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom