Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
1. szám - ADATTÁR - Mosonyi Tamás: Adalékok Rum község és a Rumy család történetéhez
kisfiú 6 éves korában, 1643-ban Rumban meghalt. Rumy Borbála előbb Sennyei Gáspár, majd annak halála után Orosz Pál felesége lett, és szintén elkerült Rumból. Rumy Mihály 1621-ben meghalt. 43 A runii birtok kezelése az egyetlen fiúutódra, Rumy Györgyre maradt, aid ennek maradéktalanul eleget is tett. A Batthyány család nemesi ágából származó Batthyány Katalint vette feleségül. Rumi birtokának igazgatása és megerősítése mellett édesapja példáját követve Vas megye közéletében is jelentős szerepet vállalt. A továbbra is nagy erővel folyó védelmi munkálatok egyik fő irányítója, 1636-ban Vas vármegye közgyűlésének megbízása alapján nádori követ volt. Sajnos rövid életet élt, 1640-ben meghalt, de a Rumy család „második virágkora" az ő és édesapja nevéhez fűződik. Gyermekei közül Farkas és László vitték tovább a rumi birtok kezelését. Leánya, Katáim a Szentgyörgyvölgyi Bakács család egyik szerencsétlen sorsú tagjához, Bakács Sándorhoz ment feleségül, aid világtalan volta ellenére a keszthelyi vár ura volt. Katalin renditívül odaadóan támogatta férjét, aki végrendeletében ezt a gondoskodást meg is hálálta. 1656-ban Bakács Sándor meghalt. Rumy Katalin 1659-ben feleségül ment Bábocsay Ferenchez, a keszthelyi vár kapitányához. Rumy Farkas és László Rumban gazdálkodtak, 1685-re már mindketten meghaltak. Farkas kétszer nősült, első felesége Darás Judit, második Laskay Judit volt. Halála után Laskay Judit a rumi templom teljes felszerelését elmenekítette a németújvári kolostorba, ahonnan aztán hosszú évek után is csak a javak egy részét szolgáltatták vissza. 47 Rumy Farkasnak csak leányutódai maradtak. így a rumi birtokot Rumy László gyermekei örökölték. Két fia, László és Miidós közül az előbbi sorsa szerencsétlenül alakult. 1693-ban merényletet követett el bizonyos Cser Ilona ellen, amiért is a vármegye perbe fogatta és elítélte. Rumy László leánya, Krisztina, Csáiiyi Bernát kaposfai kapitányhoz ment feleségül, és elkerült Rumból. Miidósra maradt a rumi birtok vezetése. Az ő életében zajlott le az I. Lipót magyar király és Keresztély Ágost győri püspök megbízásából, Kazó István vasvári főesperes által végzett egyházlátogatás, mely a rumi templomról elég siralmas képet festett. A templom romos állapotban volt, tetőzete beszakadt, az egész templom renoválásra szorult, felszerelése hiányzott, vallási ténykedést benne nem folytattak. Rumnak ekkor nem volt plébánosa, csupán egy licenciátus, bizonyos Horváth Péter élt a faluban. A község lakossága ekkor 376 fő volt. 49 A kuruc szabadságharc során Rum többször is gazdát cserélt. 1707ben előbb Bezerédj csapatai menekülés közben keltek át a Rába hídján, majd Rumot visszafoglalva ismét itt találjuk őket. 1709-ben azonban 47