Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
1. szám - IN MEMORIAM - Galambos Iréneusz: Szeberényi Lajos emlékezete (1926-1995)
kinthetjük. Az 1968-ban megalakult egyesület munkájának egyik első, igen jelentős vezetője volt. Mint az egyesület alelnöke, ő fogalmazta meg az egyesület célkitűzéseit és tevékenységének programját. Moór János 1986-ban bekövetkezett halála után ő volt az egyesület elnöke. Rendszeresen publikált az Őrség című folyóiratban, pl.: az 1976. évi népcsoporttörvény előkészítéséről, a Népcsoporttanács megalakulásáról, az iskolaügyről, különösen a felsőőri gimnázimiiról. Irt őríszigeti emlékeiről, Ausztria nemzetiségi csoportjairól, az Ausztriában élő magyarok szervezeteiről, a magyar nyelv felértékeléséről. Az Ő munkája a kétnyelvű Őrségi Füzetek harmadik kötete, amely „Az Őrvidéki magyarok" címen jelent meg. Cikkei különböző magyar és németnyelvű folyóiratokban és újságokban is olvashatóalt voltak (Népünk és Kultúránk, Menschenrechte, stb.) Rengeteg beadványt készített, tárgyalást folytatott a burgenlandi magyarság érdekében. Különös érdeme a nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Elsősorban az európai kisebbségek szervezetével, a FUEV-vel, és a „Szomszédos országok az európai kisebbségek konferenciája"-val. Különösen szívén viselte a magyar gimnázium ügyét, nemcsak mert személyes tapasztalatból tudta, hogy milyen kevés és nehéz a rendes tanítási órák után szabadon választott tárgyként tanítaiü, hanem mert tudta - a szlovén gimnázium példájából - hogy csakis akkor lehet komoly eredményt elérni, ha legalább a humán és művészi tárgyak közül néhányat magyarul tanítanak. Eimek érdekében elkészítette a tantárgybeosztásokat, úgy, hogy ne terheljék túl a taiiulólcat, lehetőleg alkalmazkodjanak az osztrák rendhez és így lehetővé váljon az iskolaváltoztatás is. Ugyancsak neki köszönhető a citerázás felújítása Felsőőrben. Ezt a hagyományos hangszert még ismerték az öregek. Szeberényi tanár úr többször is elvitte a lelkes gárdát a tíszakécskei citeratáborba és magyarországi körútra, ahol számos szereplésre nyílt alkalmuk. Ha természeténél fogva és nehéz helyzetét átélve néha szenvedélyesebb hangon állt ki a burgenlandi magyarok jogaiért, felpanaszolva hiányaikat, nehézségeiket, kétségtelen, hogy ezt is a burgenlandi magyarság érdekében tette, elviselve ezért kritikát és támadásokat is. Az utóbbi évben régi betegségei kiújultak, amelyek lemondásra késztették; előbb a Népcsoport Tanácsban viselt tisztségéről - Tölly Julianna után ő volt e szervezet második elnöke -, majd a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnökségéről is. Szeberényi Lajos 1995. szeptember 2áii hunyt el. GALAMBOS IRÉNEUSZ 70