Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - IN MEMORIAM - Galambos Iréneusz: Szeberényi Lajos emlékezete (1926-1995)

kinthetjük. Az 1968-ban megalakult egyesület munkájának egyik első, igen jelentős vezetője volt. Mint az egyesület alelnöke, ő fogalmazta meg az egyesület célkitűzéseit és tevékenységének programját. Moór János 1986-ban bekövetkezett halála után ő volt az egyesület elnöke. Rendsze­resen publikált az Őrség című folyóiratban, pl.: az 1976. évi népcsoport­törvény előkészítéséről, a Népcsoporttanács megalakulásáról, az iskola­ügyről, különösen a felsőőri gimnázimiiról. Irt őríszigeti emlékeiről, Auszt­ria nemzetiségi csoportjairól, az Ausztriában élő magyarok szerveze­teiről, a magyar nyelv felértékeléséről. Az Ő munkája a kétnyelvű Őrségi Füzetek harmadik kötete, amely „Az Őrvidéki magyarok" címen jelent meg. Cikkei különböző magyar és németnyelvű folyóiratokban és újsá­gokban is olvashatóalt voltak (Népünk és Kultúránk, Menschenrechte, stb.) Rengeteg beadványt készített, tárgyalást folytatott a burgenlandi magyarság érdekében. Különös érdeme a nemzetközi kapcsolatok ki­építése. Elsősorban az európai kisebbségek szervezetével, a FUEV-vel, és a „Szomszédos országok az európai kisebbségek konferenciája"-val. Különösen szívén viselte a magyar gimnázium ügyét, nemcsak mert sze­mélyes tapasztalatból tudta, hogy milyen kevés és nehéz a rendes taní­tási órák után szabadon választott tárgyként tanítaiü, hanem mert tudta - a szlovén gimnázium példájából - hogy csakis akkor lehet komoly ered­ményt elérni, ha legalább a humán és művészi tárgyak közül néhányat magyarul tanítanak. Eimek érdekében elkészítette a tantárgybeosztáso­kat, úgy, hogy ne terheljék túl a taiiulólcat, lehetőleg alkalmazkodjanak az osztrák rendhez és így lehetővé váljon az iskolaváltoztatás is. Ugyancsak neki köszönhető a citerázás felújítása Felsőőrben. Ezt a hagyományos hangszert még ismerték az öregek. Szeberényi tanár úr többször is elvitte a lelkes gárdát a tíszakécskei citeratáborba és ma­gyarországi körútra, ahol számos szereplésre nyílt alkalmuk. Ha természeténél fogva és nehéz helyzetét átélve néha szenvedélye­sebb hangon állt ki a burgenlandi magyarok jogaiért, felpanaszolva hi­ányaikat, nehézségeiket, kétségtelen, hogy ezt is a burgenlandi magyar­ság érdekében tette, elviselve ezért kritikát és támadásokat is. Az utóbbi évben régi betegségei kiújultak, amelyek lemondásra kész­tették; előbb a Népcsoport Tanácsban viselt tisztségéről - Tölly Julianna után ő volt e szervezet második elnöke -, majd a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnökségéről is. Szeberényi Lajos 1995. szeptember 2­áii hunyt el. GALAMBOS IRÉNEUSZ 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom