Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: A falumonográfiától a falulexikonig. - Bemutatjuk Kercsmár Rózsát-

M. KO/AU MARIA > A , , 0 A FALUMONOGIL^FIATOL A FALULEXIKONIG - BEMUTATJUIÍ KERCSMÁR RÓZSÁT A szomszédos Szlovéniában - a magyar határ mentén - ma 30 településen mintegy 10 ezer magyar él. Trianon előtt ezek a falvait Vas és Zala megye délnyugati részéhez - az Őrséghez és Heteshez - tartoztak. A kisszámú muravidéki magyar értelmiség sokrétű tevékenysége helytörténeti kutatásokra is kiterjed. írásaik többnyire a helyi magyar nyelvű kiadványokban (Népújság, Naptár, Lendvai Füzetek, Muratáj) és önálló kötetekben jelennek meg. (Olvasóink Varga Sándor helytörténeti kutatásaival már megismerkedhettek lapunk idei első számában. A szerkesztő után most a Népújság és a Muravidéki Magyar Rádió egyik újságírójának helytörténeti munkásságát szeretnénk bemutatni.) KERCSMAK(né Szúnyogh) Rózsa tanítóként kezdett dolgozni Domonkosfán - férjével és testvérével. A főként költőként ismert testvér, Szúnyogh Sándor így jellemzi Rózsa domonkosfai működését: „Távol a városi zajoktól, az őrségi fenyvesek árnyékában, a pislogó petróleumlámpák fényéhen évtizedeken át parázslott a szellem napvilágának lángja, amelyet a domonkosfai tanítók Kercsmár Rózsa néptanítóval együtt gondosan élesztgettek." Kercsmár Rózsa 18 éven át volt „lámpása" Domonkosiénak, majd - a Népújság és a magyar rádió újságírójaként - az egész muravidéki magyarság szolgálatába állt. Pályafutásának domonkosfai korszakát a településről írt monográfiában örökítette meg. A több mint 120 oldalas krónika 1990-ben látott napvilágot. Kercsmár Rózsának - mint a falu tanítónőjének - alkalma volt a 18 év alatt alaposan megismerni az ottlakókat. Az emberek visszaemlékezéseit saját megfigyeléseivel és levéltári dokumentumok adataival egészítette ki. Domonkosfa múltját és jelenét kilenc fejezetben ismerheti meg az olvasó: Domonkosfa és környéke, A falu története a levéltári források tükrében, A falu élete a statisztáltai adatok tükrében, A falu vallási élete, A közoktatás a faluban, A falu művelődési élete, Egyesületi élet, Adatok a falu néprajzáról, A malmok. 42