Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
4. szám - MŰHELY - Hesztera Aladár: Vasi emlékek jövője. - Magánvélemény huszonöt év restaurátori gyakorlata után -
ben tárolva még évszázadokig azok lehetnek. Videofelvételeink első generációját már most, kényszerű átmásolásra ítélte a kémiai bomlás, mert az információ megseinmisülö-félben van a tekercseken. A leltárkönyvek, információ hordozók, az adattári anyagok restaurálása, a legújabb korszak restaurálási feladata. Ma már képeznek ezüst és üveglemezre fényképezett fényképek restaurátorát is! Lassan videokazetta restaurátor, vagy technikus is a múzeumi szakemberek sorába lép végre nálunk is. Ez, a pusztuló dokumentumok egyre növekvő mennyisége is növeli a restaurátorok állandóan sokasodó feladatát. Érezhető ebből is, hogy az időt szeretnénk megfogni, mérni, lualmunk alá vomü. Sikerüle? Talán kiderül a továbbiakból. A 20. század ismeri fel a hordozó anyag jelentőségét, és ettől kezdve nem a restaurálás, hanem a helyes konzerválás válik döntő szemponttá a műtárgyak életének meghosszabbításában. Ekkor derül ki, hogy a restaurátor nem más, mert nem lehet más, mint láncszem egy olyan tárgyi emlék életében, mely azért hozódott létre, hogy az alkotót, amiak korát túlélve beszéljen a múltról, ez ugyanis az igazi műtárgy legfontosabb küldetése. A restaurátor feladata pedig nem más, mint ezt az élettartamot - a lehető legkisebb beavatkozással, az adott tárgyat a lehető legkevesebb bolygatásnak kitéve, a lehető legkisebb látható saját beavatkozást produkálva, mindvégig a háttérben maradva - a leghosszabb időre kinyújtani, amiak érdekében, hogy a következő korok restaurátorai, jobb felkészültséggel, jobb eszközökkel, magasabb szintű elvi meggondolásokkal jobban és hosszabb időre tudják átmenteni a további századoknak. „EGYSZER ÉS MINDENKORRA" - RENDHAGYÓ AJÁNLÁS MÁSODÍZBEN „Mi többiek, legföljebb arra vagyunk képesek, hogy megálljuk a helyünket ott, ahová az élet hajított. Civilben, vagy egyenruhában, mindegy. Értelmesen, jószándékkal, bátran és tájékozatlanul." Domaíiidy Miklós Restaurátori csodamassza készítése: „... 70 dkg gyanta, 5 dkg méhviasz és gondolomra talkumot keverünk bele. A méhviaszt és a gyantát összeolvasztjuk, majd amikor már jól összekeveredett, hozzákeveijük a talkumot. Az egészet üveglapra öntjük és rudakat formálunk belőle." így szól az egyik legkorábban használt recept egy olyan anyag előállításáról, melyet még ma is jól, hasznosan lehet alkalmazni a restaurátori gyakorlatban. Elődeüút, akik nem is voltaic sokan, nem is voltaic régen, 25