Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - MŰHELY - Hesztera Aladár: Vasi emlékek jövője. - Magánvélemény huszonöt év restaurátori gyakorlata után -

ilyen és hasonló receptek birtokában vették fel a harcot az 1945 utáni állapotokban a műtárgyait megmaradásáért. Egyetlen, nem túl egzakt adat álljon itt a restaurátorok eljárásainál«: számszerűségére. Elődünk és tanítómesterünk, aid a restaurátori csodamassza receptjét lejegyezte, az ország egyik legjobb restaurátora volt a maga aktív idejében. Még ina is azomial bólint neve hallatán a szakma idősebb korosztályához tartozó kolléga, ha nevét említjük, még akkor is, ha az ország másik végében dolgozik immár évtizedek óta. A Szakonyi-féle receptek elfértek egy negyven lapos, 1,50 Ft-os! iskolai füzet - bocsánat irka - egynegyedében, és alig tettek ld két-három mondatot. Az irka elején két nyomtatott felirat olvasható. Az egyik: „Csak iskolai célra használható", a másik - és ez még a fenti árnál is jobban behatárolja a történelmi időintervallumot, melyben elődeinknek sikeres műtárgyvédelmet kellett megvalósítaniuk: „A tudás fegyver az imperialisták elleni harcban". Ez a harc lett a műtárgy és műemlékvédők életformája a következő évtizedeidben, igaz, hogy nem az imperialisták ellen vívták, de főleg nem is a műtárgyakat károsító biológiai, kémiai és egyéb objektív környezeti folyamatok ellen, hanem az ellen a szegénység ellen, mely megmutatkozott az újnak és szocialistának deklarált teljesen megnyomorított országban. 1945 óta ugyanúgy, mint az ország bármely pontján, vasi műemlékeink és műtárgyaink is gazdátlanokká váltak. Nem a szó történelmi értelmében pusztán, hanem egy, a feladathoz fel nem nőtt cinizmussal elegyített értetlenség miatt, a filozófiai elvként hangoztatott múltpusztítás blöflje miatt, a kastélyok gazdáinak üldözendő bűuösökké degradálása miatt. Vas megyében egyetlen egy főúri kastély vészelte át ezt a tudati őrületet - bár a korábbi háborús őrület jócskán megtépázta -, a püspöki palota. Nem véletlen, hogy így történt, az erkölcsi-elvi infláció, a többi épületet és emléket - melyek ebbe a kategóriába sorolandók - 100%-ban sújtotta. A püspöki palota (paloták?) megmenekült, mert vitathatatlanul arisztokrata lakójának elvei, a mögötte álló szervezet erkölcsrendje, mint a történelem folyamán máskor sem, most sem változott. Nem az arisztokratát, hanem a szimbólumot látta beimé ugyanaz a kisebbség, mely a többi kastélyt fenntartások nélkül tönkrerabolta. A magyar történelem folyamán immár harmadszor pusztító primitív keleti hordák, melyek mindig létszámfölénnyel, mindig kegyetlenséggel, műidig egy századokkal korábbi morállal ütköztek meg az európai védőbástyán, most is „sikerrel" járták. A bástya megállta az ütközetet mindhárom alkalommal, de ld is fosztották mindaimyiszor. Hogy legutóbb mennyire, azt néhányunkon kívül - kiknek mesterei, mint például clr. Entz Géza professzor, aid a hetvenes éveidben is tételesen és nyíltan sorolta a szovjet hadsereg 26