Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Salamon Nándor: „Színes vasi föld" — Csonka Ernő festészetéről gyűjteményes kiállítása kapcsán -

Hídvégi ártér (olaj) Fotó: Székely Anikó bejáratánál. Két kép, két eltérő, mégis számos rokon vonást tükröző változat! Példák sorát idézhetnénk arra, hogy gyakran visszatér a megkedvelt „lelőhelyekhez". A Rába árteréről Camille Corot szelíd, bensőséges hangulatú festészetével rokon, kiforrott műveket hozott (Hídvégi faluvég stb.). A Gyöngyös part télen, ősszel egyként belefeledkezésre készteti. A Füspökmolnári tó a sokszínű vidék atföldies jellegű részletét dolgozza fel, megcsillantva az ég kékjét, felhőit a zsombékos part karéjában nyugvó víz tükrében. Néha fölénk boltozza a házak, dombok építményét (Ólad, 1984), majd meg ragyogó rétre, gyöngyház fényű fák ligetébe csábít, kétséget nem hagyva a helyszín valódiságáról (Szentkirályi papkert). Elérkeztünk példáink sorolásával Csonka Ernő festészetének lényeges eleméhez, a topográfiai hűséghez. Egy vendégkönyvi bejegyzés képeinek szürkeségét, őszies hangulatát veti szemére, mintegy a „szomorú festészet" minősítését sugallva. A cáfolatot a tudás és a tapasztalás kínálja. Művészetének forrása, tárgya és témája - márcsak földrajzi ismér85