Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Források és adatok a Batthyány Lajos és édesanyja közötti vita lezárulásához

sóban állomásozó Batthyány 1827 novembere és 1828 márciusa között Bécsben és Pozsonyban töltötte szabadságát. Ez időszak alatt szaldtott katonai szolgálatának első időszakában folytatott szerény és visszahúzódó életmódjával. Főúri származású barátaival és ismerőseivel nagy és költséges mulatozások résztvevője volt, amelynek egyenes következményeként először kisebb, majd mind komolyabb összegű uzsorakölcsönöket kényszerült felvenni. Batthyány Bécsben élő anyjának ez kapóra jött, és elérkezettnek látta az időt annale bizonyítására, hogy könnyelmű életvitelű és adósságokba keveredő fia nem alkalmas birtokainak kezelésére. Skerletz Borbála célja az volt, hogy Batthyány Lajost vagyonából kiforgassa, ül. a vagyont megszerezze. Ezért 1828 márciusában fiát költekező életmódja és adósságai miatt katonai elöljáróinál feljelentette.* Anyja e lépéséről Batthyány csak 1828 áprilisában, állomáshelyére való visszatérését követően szerzett tudomást, miután ellene vizsgálat indult. Sikerült ugyan tisztáznia magát, ám az ügyben hamarosan új és döntő fejlemény következett be. Batthyány Lajos ugyanis megtudta, hogy anyja 1828. október 15-től kezdődően 12 évre, évi 22.000 pengőforintért bérbe kívánja adni az ikervári uradalmat Franz d'Este modenai hercegnek.

5 Ha e bérlet létrejött volna, az uradalom csaknem 10 évvel nagykorúvá válása után került volna vissza a fiatal gróf kezére. Batthyány ezért a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához fordult kérve, hogy az örökségét képező javak kezelését a jövőben ne anyja, hanem - egyébként apja végrendeletével egyezően - Vas megye első alispánja vagy a megye árvaválasztmánya végezze. Ennek nyomán a Kancellária 1828. szeptember 5én kelt leirata mellett Vas megyéhez továbbította Batthyány Lajos kérelmét, és utasította a megyét, hogy a fiú és anyja közötti vitát tisztázza. Ezzel elkeseredett és kíméletlen harc kezdődött, amelynek tétje Batthyány öröksége volt, és amely nem nélkülözte a sokszor személyeskedő szemrehányásoltat és kölcsönös vádaskodásokat sem. Az ügy kivizsgálására kiküldött négytagú megyei bizottság alapos vizsgálat nyomán öszszeállított, és összességében Batthyány Józsefhét elmarasztaló jelentését Vas megye 1829. november 16-ára összehívott közgyűlésére nyújtotta be. A közgyűlés elfogadva a bizottság javaslatát, úgy foglalt állást, hogy - miután az apai végrendelet végrehajtását megakadályozó özvegy a kezére került birtokok jövedelmét nem azok gyarapítására és gyermekei nevelésére, hanem magáncéljaira használta és fordította - az érintett birtokoltat zár alá kell venni és azok kezelését a megye első alispánjára kell bízni. A közgyűlés a zár kimondását Batthyány Lajosra is kiterjeszteni javasolta, tekintettel költekező életmódjára és kétes kölcsönügyleteire. 49