Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Források és adatok a Batthyány Lajos és édesanyja közötti vita lezárulásához

A felterjesztett megyei határozatot azonban a Kancellária nem fogadta él, és 1829. december 4-én kelt leiratában Skerletz Borbála kérésére a kimondott zárlatot feloldotta, majd még e hónap 28-án kelt leiratában - hivatkozással arra, hogy az özvegy pazarló gazdálkodását nem látja bizonyítottnak - ezt megismételte és Batthyány Lajost keresetével bírósághoz utasította. Ugyanakkor kívánatosnál?; mondta, hogy a vita békés megegyezéssel érjen véget. Ennek elérésére a Kancellária felhívta Vas megyét, hogy az özvegyet zárral való fenyegetés terhe mellett a vitatott birtokok bármiféle megterhelésétől tiltsa el. A Kancellária fenti döntései és állásfoglalásai nyomán Vas megye 1830. január 26-án megtartott közgyűlése egy újabb négytagú bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy igyekezzenek az vita békés lezárását tető alá hozni. A bizottság 1830. április 19-én Ikerváron anya és fia ügyvédjeivel eredménytelenül kísérelte meg a megegyezést kieszközölni. Ezért Vas megye 1830. április 26-ai közgyűlése ismét a Kancellária elé tette át az ügyet és annale iratait, mégpedig azzal a javaslattal, hogy Skerletz Borbálát gyámi teendőitől és jogaitól tiltsák el, és - megismételve az 1829. november 16-án tett indítványát - kérte, hogy az ügy törvényes ítélettel történő lezárásáig az érintett birtokokat vegyék zár alá. A Magyar Királyi Udvari Kancellária belátva, hogy Vas megye minden igyekezete ellenére sem jött létre megállapodás Batthyány Lajos és Skerletz Borbála között, ezúttal saját maga küldött ki egy négytagú bizottságot a barátságos megegyezés elérése érdekében. Nem ismerjük pontosan, hogy milyen formában végezte e bizottság munkáját, de tény hogy 1830. augusztus 2-án kelt jelentésével arról tájékoztatta a Kancelláriát, hogy megbízatását sikerrel teljesítette.

6 Ennek alapján Bécsben, 1831. január 18-án írásba is foglaltált a Batthyány Lajos és Batthyány Józsefhé közötti megállapodást, amelyet Batthyány és anyja bátyja, egyben meghatalmazottja, Skerletz József, valamint a Kancellária által kiküldött bizottság három tagja - Eötvös József báró alkancellár, Kussenits Theodor és Jakab Sünön tanácsosok és előterjesztők - láttak el kézjegyükkel. Alig egy héttel később, 1831. január 25-én a magyar nyelvű szerződés szövegén - annak bemutatása és megerősítése ahíahnával, és természetesen az aláíró felek beleegyezésével Desseöfy Bertalan kancelláriai titkár, a kiküldött bizottság jegyzője két pontot illetően ldsebb kiigazítást, módosítást eszközölt, amely tényt természetesen feltüntették a megállapodás végén. A szerződés létrejöttét a Magyar Királyi Udvari Kancellária 1831. január 29-én kelt levelével tudatta Vas megyével, mely leirat 1831. február 50