Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Szabó Gábor: Demográfiai változások és urbanizációs folyamatok a dualizmus kori Szombathelyen

tén is épültek már „rangos" lakóházak 5-6 szobás lakásokkal, amelyeknek lakbére megközelítette a belvárosi hasonló nagysága lakásokét. A különböző polgári rétegek városrészek közötti mozgásaiból arra következtethetünk, hogy a helyi elit már elindult a „city"-től kifelé, ámbár ez még korántsem jelentett nagyarányú kertvárosi „honfoglalást". A magas státuszú helyi társadalmi csoportok még zömmel a városközpontban laktak, ül. a belvárosból kiinduló főútvonalak - Széli Kálmán, Perint, Kálvária, Óvoda utcák - mentén terjeszkedtek. A várost kelet-nyugati irányban átszelő magas presztízsű lakósáv megközelítően egybeesett a helyi villamos útvonalával. Rangos lakóövezetről pedig csupán a szűken értelmezett városközpont - a korabeli Horváth Boldizsár - Széchenyi - Templom terek és a közvetlenül innen nyfló utcák - vonatkozásában beszélhetünk. A külvárosokban a lakások legfeljebb 2 szobásak voltak, és ezek a városi kispolgárság és a munkásság korabeli lakáskultúrájának megfelelő szintet jelentettek. Pozsonyban, Pécsett, Székesfehérváron a századvégen már a külvárosokban - sőt a külterületeken - is épültek modern 5-6 szobás bérlakások, de Szombathelyen - Győrhöz hasonlóan - a külső városrészek még falusias jellegűek voltak, földszintes, 1-2 szobás lakóházakkal. Szombathely városközpontja - akárcsak a legtöbb közép-európai kisés középvárosé - egy elnyúló háromszög alakú tér. Ez a mai Fő tér, amelynek körvonalai már egy 15. századi metszeten is jól láthatók, és amely a 16-19. században még polgári piactérként funkcionált, de a 1920. század fordulójára már modern kereskedelmi-üzleti központtá változott. A vásártér kikerült a centrumból - részben higiéniai okok, az állatvásárok miatt - és a külvárosba helyeződött át, az osztrák határhoz vezető főútvonal mellé (ez az egykori Széna, ma Ady-tér). A város szerkezetét meghatározta a kettős térrendszer, ugyanis e duális centrum köré építették 1867 után a modern várost. A hagyományos centrum a középkori várpiae helyére épült a 18. század végén. E barokk tér felépítése a püspökség megalapításához - 1777 - kötődött. Reprezentatív épületei a monumentális székesegyház, a kétemeletes püspöki palota és papnevelő intézet, a régi gimnázium, a líceum és a vármegyeház. Később épült be a térbe a városháza és színház ül. a polgári leányiskola. Ez a két-háromemeletes épületekből álló tér adta a 19. század közepéig Szombathelynek a városias külsőt, de a közvetlenül innen kiágazó főútvonalakon kívül első területek ekkor még erősen falusias jelleggel bírtak. Ez a tradicionális centrum volt az egyházi-, államiés vármegyei igazgatás székhelye. Ezt a közhatalmi funkcióját a tér má29