Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Szabó Gábor: Demográfiai változások és urbanizációs folyamatok a dualizmus kori Szombathelyen

A dualizmus kori népességnövekedés vallási felekezetek szerinti megoszlását vizsgálva azt találjuk, hogy a római katolikusok 62 %-kal, a protestánsok 170 %-kal, az izraeliták pedig 124 %-kal gyarapodtak az említett időszakban.

1 A demográfiai statisztikák tükrében feltételezhető, hogy a vallási kisebbségi csoportok fokozottabban kapcsolódtak be a polgárosodásba. Magyarországon - így Szombathelyen is - a zsidóság kitűntetett szerepet játszott a „kapitalizmus szellemének" ápolásában, és a helyi társadalom modernizációjában egyaránt. A lakóházak száma megnégyszereződött a kiegyezés utáni négy évtizedben, és harmadára csökkent a gazdasági épülettel kombüiált lakóházak száma, ami arányos az agrárfoglalkozású népesség csökkenésével. A városi épületek többsége továbbra is földszintes volt, de megjelentek a korábban ismeretlen 2-3 emeletes épületek a centrumban és az innen kiinduló főforgalmú útvonalak mentén. Máig is ezek a századfordulós bérházak, középületek és főúri paloták adják Szombathely nagyvárosias jellegét. A nagyarányú népességgyarapodás lakásépítési hullámot gerjesztett, aminek eredményeképpen beépültek a belvárosi utcafrontok foghíjas telkei és a korábban mezőgazdasági müvelés alatt álló területeken új utcák sora nyílott meg. A terjeszkedés és az urbanizáció fő iránya a várost átszelő kelet-nyugati tengely mentén történt. Az 1890-es években, az „építkezési láz" korszakában a szombathelyi belvárosban a terek és a főútvonalak mellett a régi földszintes polgárházak helyére 1-2-3 emeletes modern és közmüvekkel jól ellátott épületek kerültek. Szombathely az egy lakóházra eső lakások átlagos száma tekintetében a korabeli nagyvárosokhoz hasonlítható. Fontos urbanizációs mutatónak tekintem az épületek falazat és tetőzet minősége szerinti arányát. A szombathelyi házak 95 %-a a századfordulón kő- vagy téglaépület volt, és hasonló arányban cseréptetőzettel fedett. E viszonylatban a város a legfejlettebbek közé tartozott az országban, miként a fürdőszobák arányának tekintetében is. A cselédszobák száma (263) Szombathelyen volt a legmagasabb a rendezett tanácsú városok között, és ez a helyi polgári középosztály társadalomszerkezeti jelentőségére utal. Az üresen állt bérlakások viszonylag magas száma - és a lakbérveszteség nagyságrendje - azt mutatja, hogy a nagyarányú bérházépítkezésekkel nem tartott lépést a fizetőképes kereslet, a városi népesség gazdagodása. A lakbérek differenciáltsága - lakásnagyság és komfortfokozat alapján -jól illusztrálja az egyes városrészek lakóinak társadalmi státusát és a lakóövezet presztízsét. A városközpont főforgalmú útjain álló házak lakbére volt a legmagasabb, de a belvároson kívül eső főútvonalak men28