Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
1. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Fentő és góré - Hódoltság kori védebni munkálatok emlékei a Felső-Rábavidék dűlőneveiben -
BESTCZIK GrYUEA FENTÖÉSGÓEÉ - HÓDOLTSÁG KORI VÉDELMI MIJNKÁLATOK EMLÉKEI A FELSŐ-RÁBAVIDÉK DŰLŐNEVEIBEN Vas megye földrajzmév-gyűjteményét vizsgálgatva a Rába folyóhoz közeli dűlőnevek között kettő olyant találunk, amelyek első hallásra értelmetlennek, megfejthetetlennek tűnik. Gasztonyban, messze a falu belterületétől, a Rába kiszáradt holtágai között található a „Góri" és a „Góriöntis". Hídashollóson pedig - közel ahhoz a helyhez, ahol a Rábán az az Ősi híd feltételezhető, amelyről a falu a nevét kapta (Hydashollos, 1490) a különös hangzású „Fentő" dűlő. Magyarázatukhoz hiába lapozzuk fel az etimológiai és tájszótárakat, néprajzi lexikonokat, alig jutunk előbbre a nevek keletkezésének felderítésében. A rejtély megoldását végül a régi hatok, térképek szolgáltatják, amelyekből majd kiderül, hogy a két furcsa szó mennyire szoros kapcsolatban volt Vas megye mozgalmas 16-17. századi történetével. A RÁBA-VÉDŐVONAL KIALAKULÁSA A török hódítók megjelenése Magyarországon eleinte alig érintette Nyugat-Dunántúl területét. Az 1570-es évektől a Szigetvárról, Fehérvárról, indított török rablóhadjáratok azonban már érzékeny veszteségeket okoztak a vidék lakosságának. A kezdeti ldszolgáltatottság ébresztette rá a kor katonai vezetőit arra, hogy a védelmi munkálatok során felhasználják a régió földrajzi adottságait. Elsőrendű feladatnak tűnt, hogy a térség legjelentősebb folyóját, a Rábát, be kell illeszteni a nyugat-dunántúli védelmi rendszerbe. Katonai szempontok alapján a Rába teljes hosszában felmérések kezdődtek; a legkorábbinak egy 1543. évit tekinthetünk. A Rába azonban közel sem volt olyan hatalmas folyam, mint a török történetíró Evlia Cselebi mesés elbeszélésében, ahol a császár deákja nemes egyszerűséggel a megáradt Rábát a Nílushoz és az Amu-Darjához hasonlította. Az alig közepes vízhozama folyón a Mohács előtti viszonylagos békeállapotnak megfelelően számtalan híd, malomgát segítette az átkelést; ezen túl a sok rév és gázló - ahogy akkoriban nevezték: „kelő" - könnyí42