Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - HÍREK, ESEMÉNYEK - Tóth Kálmán: Magyarság - európaiság. Beszámoló a Szombathelyen megtartott XXIII. Országos Honismereti Akadémiáról

mára". A XXIII. Akadémia témaválasztásának indoklásaként is felfogható, hogy a Szövetség rendelkezik azzal az erkölcsi és szellemi munícióval, amely a magyarság ezredvégi sorskérdéséllek, a magyarság - európaiság gondolatkörének felvállalásához kell. „Csak magyarságunkban megerősödve fűzhetjük szorosabbra Európához fűző kapcsolatainkat. Európa nem ana kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem hogy a magunkéból mivel gyarapítjuk az európai művelődést. Magyarságunk tehát feltétele európaiságunknak." Ezután került sor a Bél Mátyás országleíró művéről ehievezett emlékérem és a honismereti emléklap átadására. Az évforduló alkalmából a szokásoldól eltérően nem három, hanem öt személyt is méltónak találtait az emlékéremre. A díjazottak - Dankó Imre néprajzkutató, Győri János és Győri Jánosné jászkiséri pedagógusok, Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Nádasdy Lajos nyugalmazott celldömölki református lelkész, valamint Oltvai Ferenc, a Csongrád Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója - tevékenységük méltatása és pályafutásuk rövid ismertetése után vették át az elismerést. A megyék javaslatai alapján honismereti emléklappal megyénként három-három személyt, tüntettek ki, megyénkben Bárány Lászlót, Mayer Lászlót és Vizi Lászlót. Az akadémiák forgatókönyvének megfelelően az ünnepi számvetés az elnök feladata lett volna. Eire Kanyar József távolléte miatt Halász Péter alelnök vállalkozott. „Néhány gondolat a szervezett honismereti mozgalom 35 esztendejéről" címmel megtartott előadásában visszatekintett a honismereti mozgalom előfutáraira, a szervezett honismereti mozgalom 85, a Szövetség 5 évére, beszámolt a három éve Pécsett, megválasztott elnökség munkájáról. Halász Péter vázolta a mozgalom alulról építkező modelljét. Adott volt egy nemzetben gondolkodó, a honismeret iránt elkötelezett, réteg néhány húzóemberrel, akik képesek voltak a szakmai vezetésre. A hatalom oldaláról tehát célszemnek látszott, - főleg a jobb ellenőrizhetőség végett - beemelni a mozgalmat egy ideológiailag „tiszta" szervezet, a Hazafias Népfront védőszárnyai alá. így lett korlátokat szabó, de ezzel együtt bizonyos védelmet is nyújtó keretté a HNF. Később az nitézmény és a társadalmi háttér közé létrehozták a megyei bizottságokat, amelyek a „fogaskerekek összekapcsolódását tették lehetővé". Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Honismereti Szövetség fennállásának öt évében akadémiáival és a folyóiratokkal fokozottabban igyekezett felvállalni a teljes, 15 milliós magyarság identitásának ügyét. 8G