Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - HÍREK, ESEMÉNYEK - Tóth Kálmán: Magyarság - európaiság. Beszámoló a Szombathelyen megtartott XXIII. Országos Honismereti Akadémiáról

Valóban nein szabad csupán a helytörténet apró adatainalt felgyűjtésében elmerülni, megfeledkezve a magyarság globális problémáiról - fűzte az előadó szavaihoz Szabó László, az Akadémia első delelőttjének elnöke. Délután Horváth György, az MMIK igazgatója elnökölt. Rédey Pál felolvasta a Honismereti Akadémia résztvevőihez írott köszöntőjét, amely a Magyar Nemzet 1995. június 86-i számában jelent meg. A meghirdetett programban két változás történt: Kiss Gy. Csaba történész és Tabajdi Csaba államtitkai- nem tudott eljönni. Kiss Gy. Csaba Magyarság - regionalitás - európaiság című előadása elmaradt, Tabajdi Csaba előadása helyett a hallgatóság kénytelen volt megelégedni az államtitkár úr szívélyes üdvözletével, egy „közkatonája" tolmácsolásában. Szíjgyártó István, a Határontűli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője először saját inimkájáról, a Hivatal feladatairól beszélt, majd áttért a kormány kisebbségvédelmi politikájának, intézményeinek ismertetésére. 1989ben hozták létre a Kisebbségpolitikai Titkárságot, konnányzati-politüW szinten ettől kezdve foglalkoznak a határon túli magyarsággal. A jelenlegi két intézmény, a Határon Túli Magyarok Hivatala (előbb Titkársága) és a Magyaroiszági Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala 1990-től külön kormányzati intézményként működik. Az előbbi létrehozását a környező országokban lejátszódott politikai változások tették szükségessé. A kisebbségben élő magyarok érdekérvényesítő, az adott ország politikai életében fontos szerepet játszó szervezeteivel konnányzati szinten kell kapcsolatot tartani. Szíjgyártó István úgy értékelte, hogy a nemzetiségi magyarsággal kapcsolatban a jelenlegi kormány nem változtatta meg az előző által meghirdetett alapelveket. Bizonyos iij irányokat, jelöl t. Id, és módosításokat eszközölt. A Horn-kormány a környező országokkal való kapcsolattartásban kiegyensúlyozottságra törekszik. Ugyanakkor pl. a szlovák és a román alkotmány a többség kizárólagos tulajdonává minősítik az országot, „állami rangra emelve a nacionalista törekvéseket". Figyelmeztetett a politikai realitásokra: a kisebbségi érdekvédelemnek vaunak ugyan rangos szervezetei (ENSZ, EBESZ, Európa Tanács), de jogi úton érvényesíthető, nemzetközileg elfogadott dokumentum kevés van. Mint az várható volt, az előadó a legérintettebbektől, az Akadémia külföldön élő résztvevőitől kapott kérdéseket a Határon Túli Magyarok Hivatalának konkrét lehetőségeiről. Válaszaiban megfogalmazta, hogy eszközeik meglehetősen korlátozót talc, csak közvetett módon érvényesülhet a kisebbségi magyarok támogatása. Közalapítványokon keresztül tudnak anyagi segítséget nyújtani. Beszámolt arról, hogy a magyar kisebbség egzisztenciális beilleszkedését elősegítendő létrejött egy i'ij alapítvány, „Kézfogás" elnevezéssel. 87