Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATTÁR - Simon Endre: Az iparoktatás története Szombathelyen

nak lennie, ha eredményt akart elérni. A rajzoktatást Limbauer Vince és Ertl Bertalan kezdték és alapozták meg. Az iparos életében a rajz az érintkezés eszköze volt. A rajzon keresz­tül tudta megértetni magát másokkal. A tanoncokat meg kellett tanítani arra, hogy a szaltmájukhoz tartozó rajzoltat olvasni, a rajzról a munkada­rabot elkészíteni, vagy az új darabról vázlatot felvenni tudjanak. Ehhez az alapot a szabadkézi és ábrázoló mértani rajz vetette meg. Az iparis­kolában a rajz és szaktárgyak kapcsolata szoros volt. Már 1886-ban lát­táit, hogy valamennyi szakma együttes rajzoktatása nem lehet eredmé­nyes, ezért javaslatot tetteit a szakmák szétválasztására, csoportosításá­ra. A VKM. 380-89. sz. rendeletével 1888-ban több szakma tanulóit vég­legesen felmentették a rajzoktatás alól (borbély, kelmefestő, tímár, ké­ményseprő, molnár). Szinte kísérletnek tűnt a szakcsoportok szerinti rajzoktatás, amit már az 1889-90-es tanévben megvalósítottak elsőként az ország iparos iskolái között. 1892-ben Ertl Bertalan halála után Samelt Samu lett az iskola új rajztanára. A tanfelügyelőség is segítségére sietett a rajzoktatásnak és megrendeltette az igazgatóval a szabadkézi és mértani rajz tanításához szükséges mintákat és ábráitat. (Vidéki János: Módszeres rajzolttatás, Várdai Szilárd: Falitáblák, Balló Ede: Stílszerű rajzmhiták, Grünwald István: Geometriai szerkesztések, Diefenbach: Geometrische Orma­mentik, Grünwald István: Geometriai testek ábrázolása). A szakmák még teljesebb szétválasztására a rajzolttatás terén 1897­ben került sor, amikor az építő-, fém- és faipari tanulókból külön-külön szakcsoportot hoztak létre. Ez a csoportosítás lényeges változást jelen­tett és újabb lendületet adott az oktatásnak. Még ennél is részletesebb csoportosítás csak a világháború utáni években 1922-23-ban következett be. A délutáni olctatásba bevontált a legldválóbb szakiparosokat, és rájuk bízták a szakrajz és szerkezettan gyakorlati oktatását. Vezérkönyveket, modelleket, rajzeszközöket vásároltak. A festők, cipészek, lakatosok, asztalosok számára külön-külön osztályoltat nyitottalt. Ingyenes rajzok­tatást szerveztek a már korábban felszabadult tanoncok számára. A raj­zolt, füzetek javítása pontosságot és lelkiismeretességet kívánt a tanító­tól. A füzeteket nem csalt tartalmuk, hanem helyesírási és fogalmazási, a szaktárgyakhoz tartozó rajzvázlatokat pedig helyesség, tisztaság és kül­alak szempontjából vizsgálták felül. Az eljárást az igazgató is éber figye­lemmel kísérte és a tanulók füzeteit időnként aláírásával is ellátta. A különböző iskolákból jövő tanulók gyenge előképzettsége mellett, kezdettől fogva sok gondot okozott a jó tankönyvek hiánya. A tanárok ezért jegyzeteket készítettek. Ezek a jegyzetek voltalt az elődei a későb­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom