Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - F. Mentényi Klára: A meszleni római katolikus templom műemléki kutatása

Természetesen igen sok részletet újonnan kellett faragni, és tudtuk, hogy ez az oszlopfok esetében külön gondot fog okozni. Ennek ellenére a kapu helyszíni felállítása mellett döntöttünk. Úgy véljük, hogy vele és a félköríves ablakok bemutatásával a késő román kori homlokzat visszanyerte eredeti megjelenését. Az első periódusú épület északi homlokzatáról sokkal kevesebbet tudunk mondani, ugyanis - a nyugatról számított első két méter kivételével - teljes mértékben az 1950-es évekből származik. A két szélső, korabeli konzol és a szabályosan rakott ívsor kezdete azonban - bár kialakítása eltér a déli oldal megoldásától -, egyidős a középkori északi fallal. Az elbontott félköríves szentélyfej egykori, szintén félköríves ablakának homokkő töredékei - másodlagos befalazásból, a barokk szentély déli, ideiglenes nyílásából - kerültek elő. A nyugati homlokzatról a belső kutatás révén tudjuk, hogy bejárat itt sohasem volt. A középen, a déli homlokzat középkori ablakaival egyvonalban elhelyezkedő ablak még az első periódushoz tartozik, s ez minden bizonnyal elmondható a függőleges faltagolásról is. Ehhez az épülethez azonban még nem tartozott torony. A hatalmas karzattartó pillér ugyanis - a látszat ellenére - nem középkori. Ezt a tényt az alapozás mélysége és a pillér alapozásában megfigyelhető, másodlagos helyzetű középkori faragott kő

1 egyértelműen igazolja, nem is beszélve a középkoritól teljesen eltérő tégla és habarcsanyagról. így természetesen nem igazait azok a homályos, szimbolikus magyarázatok sem, amelyekre Fettich Nándort a karzatalj hevederíveinek egymástól eltérő formái inspiráltait. A korai templom hajójának belső terére jellemző, hogy mintegy 2,5 méter magasságban a falazat mintegy 20 cm-rel visszaugrik, és egy hátsó síkon folytatódik fölfelé. A fal alsó harmadában helyezték el azokat az elég nagyméretű, félköríves, enyhén elszedett keretelésű fülkéket, amelyeket a déli oldalon épségben megtaláltunk. Egy, az 1950-es évek északi falcseréje előtt készült felmérési rajz igazolja az északi fal azonos nagyságú egyik fülkéjének meglétét is, de elképzelhető, hogy a belső falazaton, a későbbiekben erősen átalakított nyugati oldalon is lehettek hasonlók. A templom belső járószintje mintegy 40 cm-rel mélyebben volt, múlt ma. A hajóban lévő középkori festésnyomokról már a századfordulón is tudomásuk volt a szakembereknek, mivel azonban - bár műemléki hozzájárulást csupán a meszeléshez kapott az egyház - 1973-ban az épületben mindenhol csontig leverték a vakolatokat, ezeket már nem találhattuk meg. Ennek következtében csupán az 1950-es évek déli eléfalazása által megkímélt kis szakaszokon vizsgálliattuk a rétegeket. A 79