Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - F. Mentényi Klára: A meszleni római katolikus templom műemléki kutatása

Talán a középkori kapuzat kérdése a téma legérdekesebb fejezete, A fennmaradt bőséges iratanyagból tudjuk, hogy 1910-ben, miután elvetették a Metzner József építész által készített, a középkori épület lebontásával járó, új épület terveit, az akkori plébános kezdeményezésére Sztehlo Ottó, a Műemlékek Országos Bizottságának képviseletében az épületet megvizsgálta, és a század eleji renoválás az ő tervei szerint történt. A rossz állapotúnak ítélt korábbi kapuépítményt elbontva, megtalálta a már akkor is másodlagos helyzetű középkori faragványokat. Az újkori vakolat eltávolítása után nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy az 1910-es, egyébként sem különösen kvalitásos kapuzat ma is tele van késő román stílusú, faragott kő részletekkel, így annak elbontása mellett döntöttünk. Bizonyos, hogy már az első periódushoz is terveztek kapuépítményt. Egy hangsúlyos, vízszintes falvisszaugrás ugyanis határozottan jelzi azt a vonalat, amelytől lefelé a kőműves a homlolczat síkját - talán a kapuzat könnyebb elhelyezése érdekében - néhány cm-rel hátrébb falazta. A nyugati oldalon megmaradt a lépcsős bélletű, középkori kapuzat két külső lábazati eleme, valamint mellette a római téglatöredékeket is tartalmazó, kis kiülésű előépítményhez tartozó falelválás. A keleti oldalon szintén egy eredeti helyén, a második rétegben lévő lábazati darabot találtunk. Följebb, az elroncsolt középkori bélletfalban ugyanis csalt bontásból kikerülő, másodlagosan, sőt - mint tudjuk - harmadlagosan felhasznált faragványokkal találkozunk. A lábazati elemek, oszloptörzsmaradványok és a kávához valammt az ívbéllethez tartozó hengertagoshornyolt töredékek közül kiemelkedik egy szépen faragott, bimbós oszlopfejezet. A faragványokon több rétegű fehér meszelés mutatkozott. Ugyanakkor más helyről, a későbbi szentély déli falán található ideiglenes nyílás befalazásából még három, az egykori ívbéllet rendszerébe beleülő darabot bontó ttunk ki. Velük együtt - bár az előkerült faragványok száma így is sajnálatosan csekély -, a kapuzat lényeges összefüggései szerencsére tisztázhatóvá váltak, és a fennmaradt részletekből el lehetett készíteni a rekonstrukciót. A közel 4 méter magas, 3 méter széles, Ids kiülésű, vízszintes lezárású előépítménybe helyezett bélletes kapuzat három függőleges rétegének egy félköríves, úti. bogyós díszítésű és két egyszerűbb, csúcsíves bélletív felel meg. Szomorúan vettük tudomásul, hogy éppen az a csúcsíves záradék, amelyet Sztehlo külön is lerajzolt, nem került vissza az általa épített kapuzatba, a méreteket feltüntető vázlat azonban így is nagy segítséget jelentett számunkra. 78