Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - Bariska István : Sigray Jakab gróf és a Martinovics-féle összeesküvés

ban született (ma Chernél u. 12.), ahol öccse, gr. Sigray József cs.k. kaíj marás és helytartósági titkos tanácsos lakott 1813-ig. Sigray Jakabot 1787-ben nevezték ki a kőszegi kerületi tábla titkári posztjára, ahol 1793-ban lett számfeletti ülnök. A legtalálóbb jellemzést róla Kazinczy Ferenc adta Szirmay Antal müvében arra a Rosty János táblai jegyzőre hivatkozva, akit gr. Sigray Jakab szervezett be a nemesi reformátorok közé. Kazinczy, akit viszont Szentmarjay szervezett be 1794 nyarán és akit börtönbüntetésre Ítéletek, együtt utazott Brünnbe, fogsága egyik színhelyére, Rosty Jánossal. Kazinczy ugyan nem találkozott Sigrayval, de mindenre emlékezett, amit Rostytól hallott: „Szánakozást érdemlő nyomorékja a legbolondabb nevelésnek. Az atya...mindent megadott nevelésében, amit a nagy házak adhattak, de éppen ez a minden character nélkül valóvá tette". Asszonyok és papok nevelték puhává és papossá. De amit ezek el nem rontottak, azt elrontotta a „fiatal mágnások tónusa". Termete nem volt nagy, „ábrázatját rútul eltarkította a himlő, s hályogot vont az egyik szemére". Magyaron kívül öt nyelven, németül, franciául, olaszul, angolul és deákul, azaz latinul beszélt és írt. Jól festett, zenélt, „duellált, táncolt, játszott és kurválkodott, mint a mágnás úrfiakhoz illik". Iskolai utolsó esztendejében vagy mindjárt azt követően Itáliába akart szökni, de barátja Grácban elfogatta, „hogy a veszélytől megmentse". Nálánál alacsonyabb rangú lányba lett szerelmes, de apja nem engedte ezt a házasságot, ezért két évig Bécsben éltek. Elekor neveztette ki gr. Sigray Karoly a fiát ülnöknek a dunántúli táblához, ahol Rosty János volt a jegyző. Sigray Jakab „nem tanulta volt meg a magyar sovány törvényt", ezért Rosty feladata volt, hogy azt megtanítsa neki. Rosty úgy érezte, szerencséje volt, hiszen asztalánál ehetett, „mágnáskákkal" társalkodhatott, „kiknek erkölcseik őneki is erkölcsei voltak. Néha az ebéd mellől ugrándozzék fel a két barát a szobaleányhoz, s dolgát végezvén, ismét asztalhoz ült, s nevettek, hogy Cérest és Vénust egyesíthették ". Az apa számításai beváltak. Jakab elfeledte ugyan a bécsi lányt, de most meg n

egy más leányt, egy német kertészét akarja elvenni". Kazinczy eléggé undorítónak tartotta ezt az egészet, kiváltképpen Rosty szájából, aki szerinte nem volt még oly romlott, mint a mágnás ifjak. Sigray gróf személyiségéhez még egy jellemző történetet szeretnénk megemlíteni. Volt ugyanis még egy barátja, akit ő szervezett be a titkos társaságba. Arról a Brehm János rohonci sebészről van szó, akit még bécsi medikusként ismert meg. Még a rohonci állást, a Batthyány herceg járásában lévő körorvosi állását is ő szerezte neki. Kazinczy szerint később elvetette vele a saját szeretőjét. Idővel azután „morális dolgok miatt * elhidegültek, mert Sigray és Brehmné közt újraéledt a szerelmi vi66