Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
3. szám - ADATTÁR - Bariska István : Sigray Jakab gróf és a Martinovics-féle összeesküvés
szony. Kazinczy szerint arról az első szerelméről volt szó, akit apja tiltott először tőle. A kertészleányt, akit pedig valóban nőül vett, Brehmnek ajánlotta. Miért idézzük vissza Rosty és Brehm esetét Sigray gróffal? S valójában mit akarunk ezekkel a részletekkel egy alapjában politikai természetű, összeesküvés és per kapcsán? Mindenekelőtt azt, hogy lássuk Sigray paradox, ellentmondásos helyzetét és jellemét, amely a bíróság előtt is nyilvánvalóvá vált. Sigray grófot különös vonzalom ßuzte a nálánál alacsonyabb rendűékhez. Rosty János, a latinul verselgető tehetséges prókátor, az ügyvédi pályán próbál megkapaszkodni, miután fiatalon elhunyt katonaapja a család vagyonát eltékozolta. A szepesszombati Brehm János családja nem szerepelt a nemesi összeírásokban. Orvosi pályája a honoráciorok polgári rendjéhez kötötte, mégha főnemesi, később pedig nemesi vármegyei szolgálatba lépett is. Sigraynak eme különös vonzalmát példázzák szerelmei is. Azután itt van a nemesi származású, de nálánál alacsonyabb rangú leány, akivel a főrangú, excellenciás atya fia házasságát először megtiltotta. És itt van a második szerelem Katherina Enzellel, akit nőül is vett. Enzel kisasszony ráadásul polgárleány volt. Az apa erre annyira megijedt attól a jövőképtől, hogy unokája Kammerherr, komornyik lesz, hogy rögtön az elsőt javasolta, „ki legalább nemes" volt. A főrangú apával tehát külön háborút vívott alacsonyabb rangú barátaiért, szerelmeiért, házasságáért. S miközben kapcsolataiban átlépte a mágnások korlátait, maga a főúri allűröket levetni nem tudta. Az, hogy jóízűen nevetgélt Rostyval, mert ebéd közben ágyra döntötték a szobalányt - egyszerre két istennőnek is áldozva - ez is a belénevelt gátlástalanság jele volt. De választásai már az apja képviselte kiváltságosokkal szembeni igazi ellenállásnak számítottak. Mindez az apával, az újonnan grófi rangra emelt Sigray Károly gróffal elő nem fordulhatott volna. Még a családban is egyedül Jakab volt hajlamos erre a kitörésre. Öccse, Sigray József gróf már minden tekintetben az apai elvárásokat teljesítette, aki nemcsak rangon házasodott, de a somogyi főispánságot is megörökölte apjától. Nénje, gr. Sigray Antónia házassága gr. Batthyány Kajetánnal pedig ugyancsak a család főúri rokonságát erősítette. Valamiképpen az egész családot meg lehet érteni, amikor egyszerre csak világossá vált, hogy a Sigray hitbizomány birtokosa, gróf Sigray Jakab többé már nem volt visszatéríthető a mágnások zárt világába. Nyilván így tekintettek Sigray kőszegi kapcsolataira is. Arra a Lesecabinet-szerúen, azaz olvasókörszerúen működő társaságra, amelyben a helyi jozefinista értelmiség és a magyar nemesi ellenzék találkozott. Eire a hol a kőszegi piarista rendházban, hol a Sigray-házban 67