Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - Bariska István : Sigray Jakab gróf és a Martinovics-féle összeesküvés

szony. Kazinczy szerint arról az első szerelméről volt szó, akit apja til­tott először tőle. A kertészleányt, akit pedig valóban nőül vett, Brehm­nek ajánlotta. Miért idézzük vissza Rosty és Brehm esetét Sigray gróffal? S valójá­ban mit akarunk ezekkel a részletekkel egy alapjában politikai termé­szetű, összeesküvés és per kapcsán? Mindenekelőtt azt, hogy lássuk Sig­ray paradox, ellentmondásos helyzetét és jellemét, amely a bíróság előtt is nyilvánvalóvá vált. Sigray grófot különös vonzalom ßuzte a nálánál ala­csonyabb rendűékhez. Rosty János, a latinul verselgető tehetséges próká­tor, az ügyvédi pályán próbál megkapaszkodni, miután fiatalon elhunyt katonaapja a család vagyonát eltékozolta. A szepesszombati Brehm Já­nos családja nem szerepelt a nemesi összeírásokban. Orvosi pályája a honoráciorok polgári rendjéhez kötötte, mégha főnemesi, később pedig nemesi vármegyei szolgálatba lépett is. Sigraynak eme különös vonzal­mát példázzák szerelmei is. Azután itt van a nemesi származású, de ná­lánál alacsonyabb rangú leány, akivel a főrangú, excellenciás atya fia há­zasságát először megtiltotta. És itt van a második szerelem Katherina Enzellel, akit nőül is vett. Enzel kisasszony ráadásul polgárleány volt. Az apa erre annyira megijedt attól a jövőképtől, hogy unokája Kammerherr, komornyik lesz, hogy rögtön az elsőt javasolta, „ki legalább nemes" volt. A főrangú apával tehát külön háborút vívott alacsonyabb rangú barátai­ért, szerelmeiért, házasságáért. S miközben kapcsolataiban átlépte a mágnások korlátait, maga a főúri allűröket levetni nem tudta. Az, hogy jóízűen nevetgélt Rostyval, mert ebéd közben ágyra döntötték a szoba­lányt - egyszerre két istennőnek is áldozva - ez is a belénevelt gátlásta­lanság jele volt. De választásai már az apja képviselte kiváltságosokkal szembeni igazi ellenállásnak számítottak. Mindez az apával, az újonnan grófi rangra emelt Sigray Károly gróffal elő nem fordulhatott volna. Még a családban is egyedül Jakab volt hajla­mos erre a kitörésre. Öccse, Sigray József gróf már minden tekintetben az apai elvárásokat teljesítette, aki nemcsak rangon házasodott, de a so­mogyi főispánságot is megörökölte apjától. Nénje, gr. Sigray Antónia há­zassága gr. Batthyány Kajetánnal pedig ugyancsak a család főúri rokon­ságát erősítette. Valamiképpen az egész családot meg lehet érteni, amikor egyszerre csak világossá vált, hogy a Sigray hitbizomány birtoko­sa, gróf Sigray Jakab többé már nem volt visszatéríthető a mágnások zárt világába. Nyilván így tekintettek Sigray kőszegi kapcsolataira is. Ar­ra a Lesecabinet-szerúen, azaz olvasókörszerúen működő társaságra, amelyben a helyi jozefinista értelmiség és a magyar nemesi ellenzék ta­lálkozott. Eire a hol a kőszegi piarista rendházban, hol a Sigray-házban 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom