Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Helytörténeti, helyismereti adatok Kresznerics Ferenc szótárában és kéziratos hagyatékában

szítések is szerepelnek. Szóeredeztetö ötleteinek egy része helytállónak bizonyult, de némelyik fejtegetését a későbbi nyelvészek nem igazoltál?:. Karakó. F. Vas Vben. Első meg szállóji Lengyelek voltaic, és KRAKÓnak nevezték, ebből magyar kimondással Karakó lett. (MSz. I. 294. p.) Kiss Lajos a falu nevét valóban szláv eredetűnek tartja, de abban a kérdésben nem foglal állást, hogy lengyelek voltak-e az őslakók. Melich János szerint a Karakó szó cseh eredetű. TerestyénSzecsőd: idem ac. Terestyén' fa. 1315. Szecsődi Terestyén meg osztozván három fiaival, András, Péter és Mihállal, Szecsőd helység négy részre oszlott el, így lett, Egyházas Szecsőd, Móna-Szecsőd, Terestyén-Szecsőd, és Német Szecsőd. Ita e Uteris divisionahbus familiae SzecsŐdianae de anno 1315. quas in origine legi. (MSz. II. 254. p.)

1 Csata-bér' falva. Hajdani helység Rába mellett. Ezt 1091-ben ajándékozták el CHAKok (Móricz, és Chák Mester). - Bárdosi Körmendnek tartja, én inkább Csákánynak vélném, hogy így az ajándékozó CSAK-nak neve örök hálául fönn maradna. Lásd Bárdosi Supplem. Analect. Scepus. Parte 1-a p. 1. (MSz. I. 75. p.). Kiss Lajos sem Bárdosi sem Kresznerics feltevését nem igazolja. A szótárban számos olyan településnév található, amely nem szerepel a Vas megye földrajzi nevei című kötetben. Részben azért, mert a falu megszűnt, illetve beolvadt, vagy azért, mert a határokon túlra került, így Kresznerics szótára is figyelmeztet bennünket egy elvégzendő feladatra: az elcsatolt területek földrajzi neveinek összegyűjtésére. Zombó-vár, Zompó-vár (MSz. II. 342. p.); Urban falva (MSz II. 286. p.); Tót lak, Német lak (MSz II. 4. p.). Kresznerics feljegyzi a szabad puszták (Sz.P.) neveit is: Boczor (MSz. I. 44. p.), Tábor (MSz. IL 245. p.), Szállás-hely (MSz. EL. 205. p.). Megnevezi a csárdákat: Rongyos lámpás (MSz. II. 161. p.), az erdőket: Bekenyi erdő (MSz. n. 199. p.), Eb-tulok (MSz. I. 113. p.), Zsidó hegy (MSz. II. 194. p.) Egy-egy esetben az utcák nevét is feltűnteti: Zsidó' földe: utsza' neve Vasvárott, (MSz. II. 194. p.); Kar-utsza. (Nunc corrupte Karicsa sunt duae plateae Sábariae, arci adsitae, tamquam arcis quondam Sabariensis duo brachia - a' várnak két kar-utszáji - quaruni una nunc Nagy Karicsa, altera Kis Karicsa dicitur. Datur etiam diverticulum in C. Szaladiensi; Karicsa dictum) (MSz. I. 293. p.)

12 Számos névtani adatát írott vagy élőszóbeli forrással, értelmezéssel egészíti ki. Ezeknek egy része pontosíthatja, árnyalhatja helynévismeretünket. Ab-láncz. Egy völgynek neve a' Koszögi határban Csepreg felé. Van felőle emlékezet IV. Béla királynak levelében 1233. rnellyben Sidán helységnek határait irja le „Inde, - úgymond a' többi között, - ascendit 69