Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Helytörténeti, helyismereti adatok Kresznerics Ferenc szótárában és kéziratos hagyatékában

montem, et vádit ad vineam. Borotey, et de eadem vinea descendit in vallem quandam Ablancz nomine, ubi iterum sunt trés metae capitales: Prima méta Tiván, secunda Tumurd (Tömörd) de castro ferreo, tertia Sidán" vide Collectionem meam diplom. MSS. Ab-láncz egygyik mulató helye a' Kőszögi deákságnak." (MSz. I. 1. p.)

1S Ördög' gátja. Egy szoros mély űt a' Szombathelyi szőlő-hegyben, hol hajdan a' Németeket meg szorították a' Magyarok, és meg verték. (MSz. I. 189. p.)

14 Vas Pál' lyukja. így neveztetik egy Ids barlang a' Ság-hegy' oldalán, hol Vas Pál a' török háborgás alatt tartózkodott, nappal ott magát meg húzván, éjjeleken a' törökök ellen portázván, 's élelmet szerezvén, Ita ex traditione hie loci vigente. (MSz. II. 309. p.)

15 Lapincs. Folyó-víz, melly Magyar országot el választja Stájer országtól és Szent Gothárdnál egygyesül a' Rába' vízével. Anonymusnál c. XLVIII. LOPONCS-nak neveztetik (MSz, II. 5. p.) Az előbbiekhez hasonlóan történelmi érdeklődését és olvasottságát bizonyítja az a megjegyzés is, amelyet a Tala-név magyarázatához fiüz: Patak Vas Vben. Kisfaludnál szakad a' Rábába. Ezen víz' befolyásánál mentek által a' Törökök a' Rábán 1664 a' szent Gothárdi ütközetben. Ezt az ütközetet, hol a' Francziák is részt vettek, igen környüláUásosan le írja Sacy, Histgen. de Hongrie Tom. 3. Yverdun, 1780. (MSz II, 240. p.) FAEUCSÜFOLÓK Kresznerics szorgalmasan gyűjtötte az állandósult szókapcsolatokat: a szólásokat, a szóláshasonlatokat, a találós kérdéseket, az erkölcsi példázatokat. 1808-as keltezésű gyűjteményében - mely állítása szerint 10.890 tételt tartalmaz - bőségesen akadnak olyan csúfolók is, amelyeket ő közmondásnak tekintett. Az adatok részben nyomtatott forrásokból származnak, részben Kresznerics önálló gyűjtőmunkáját dicsérik. Nép, - név, -foglalkozás, - és falucsűfolók egyaránt találhatók közöttük. Ezek a szóláshasonlatok, csipkelődő, gúnyolódó, olykor durva kifejezések gyakran nemzedékről-nemzedékre tovább öröklődtek. A 180-200 évvel lejegyzett adatok némelyike ma is használatos. - Eddig Affrikát nézi az esze, mint a Csempészi Czinge. (Közm. 1.146.) - El mászott, mint a' Kqjdi ködmen. (Közm. III. 119.) - Annyi, mint a'Sági ostya. (Közm. IV. 68.) - Sorba megy, mint a' Porpáczi bíróság. (Közm. IV. 259.) - M-multt, mint a' Niczki szűr. (Közm. V. 94.) - Híjába Kámba a' búcsúra, a' hol pap nincs. (MSz. I. 296. p.) - Úgy ül a' székében, mint a' Tömördi bíró. (MSz. II. 268. p.) 70