Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
1. szám - Hopp Lajos: Mikes levelesköiryvének első kiadása
őriztek meg számunkra nem egy különös értelem árnyalatot s nem egy feltűnő szóvonzatot, mely eddigelé csalás itt mutatható ld... Élete fogytáig hű marad a Háromszékről magával hozott édes anyanyelvliez. Levelei valódi nyelvemlékek..." A magát levélírónak álcázó Mikes a régi magyar elbeszélő próza legkiválóbb mestere, a késői barokk és rokokó széppróza egyik legjobb képviselője. Stílusművészete és stilisztikai érzékenységgel párosult nyelvi tehetsége a magyar világi széppróza újjászületését tanúsítja. Originális művének egyéni jellege meghatározza stílustörténeti jelentőségét is. Jó írói vénával, különleges stilisztikai érzékkel és nagy bravúrral valósította meg a beszélt nyelvnél csiszoltabb, könnyebb udvari társalgó nyelvezet szépprózába ötvözését. Az erdélyi társalgási nyelv állapotára és fejlődéstörténetére, illetve Mikes nyelvére vonatkozólag Pais Dezső állapította meg. „Társadalmi élet, amely különböző nyelvjárású embereket nagyobb számban és sűrűbb gyakorisággal összehozott Erdélyben volt. Ennek a társadalmi életnek alapja politikai: az erdélyi fejedelemség. Az erdélyi fejedelmi udvar és a vele kapcsolatot tartó, jelentős részben eléggé emelkedett műveltségű erdélyi úri rend körében egy társalgási nyelvtípus alakult ld. Az erdélyi történet- és emléldrók, így Szalárdi János, Kemény János, Bethlen MiMós, Cserei Mihály és Apor Péter kifejező eszköze volt ez az erdélyi köznyelv, mégpedig az értelemnek fényes és hajlékony, a fantáziának színes, az érzelemnek finom rezgésű eszköze. Ezekkel a jelenségeiddel emelkedik különösen magasra Mikes Kelemennél... A nyelvtípus a 18. század második és a 19. század első felében is tovább élt, és üodalmilag is érvényesült. Midőn az erdélyi írók a múlt század harmiiicas éveinek a végén nagyobb számban lépnek fel irodalmunldoan, Soltban ennek a nyelvtípusnak a sajátságait mutatják, így Jósika, Kemény." S folytathatjuk századunldban Tamási Árontól Sütő Andrásig. Nyelvész, stiliszta, a stílus értője, költő és író elragadtatással írt róla. A természetesség és egyszerűség Mikes nyelvének olyan erényei, melyekkel előtte magyar prózaíró alig dicsekedhetett. Méltán szólt róla a legelső kritikai visszhang:" .. .ritkán olvastunk magyar könyvet nagyobb gyönyörűséggel... A Mikes -levelek első kiadásának címlapja tanúsítja, hogy Kultsár Istvánt, az ékesszólás tanárát megragadta a mikesi prózastílus varázsa, előadásának közvetlensége. Ő használta először a mikesi stílus egyéni sajátosságát jellemző stilisztikai értékű határozót, mondván, hogy a levelekben foglalt történetek és emlékezetes dolgok „barátságosan" adatnak elő... 1 Ráéreztek erre a 18. század végén megjelent mű olvasói is; a korabeli visszhangra hivatkozó tudósítás szerint a Törökországi Levelek „amaz időnek legérdekesebb s különösen az akkori Erdélyben széltében 15
