Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - Hopp Lajos: Mikes levelesköiryvének első kiadása

kes-levelek kéziratának megjelenését. Az új könyvekről szóló hírek között elsőként a szombathelyi Mikes-kiadást említik, s 1789-es közleményükhöz hasonlóan méltatják, az „igen ritka, magyarul irott könyvet." $ $ * Több mint két és fél évszázad pergett le azóta, hogy zágoni Mikes Kelemen róni kezdte sorait leveles-diáriumnak használt kalandáriumának lapjaira. Leveleket írt képzeletbeli levelezőtársának, hogy az „édes nénét" tudósítsa Rákóczi fejedelem és a vele haza készülő bujdosótársai Törökországba érkezésének híreiről. Akkor még játékos levélíró kedvvel és szertartásos komolysággal szedegette elő utiládájából a kalamárisait, írószerszámait, s gondolatban már erdélyi szülőföldje határában járt. Aligha gondolt arra, hogy élete végéig kell majd a kedves vagy kedvetlen levélbéli társalgást idegen földön folytatnia. Ifjú lelkére, kedélyére nehezülő török bujdosásban a hazatérés reménye tovatűnt, tintája olykor „megfagyott", levélírói hangulata tengerként hullámzott, de ő sokszor a gyertya világánál is írta, folytatta levélgyűjteménnyé növekvő irodalmi levelezését. 1717 októberétől 1758 decemberéig kétszázhét valódi keltezésű fiktív levelet, több mint négyszáz kéziratoldalt n't tele, egész Leveleskönyvre valót. Mikes kéziratának címe: Constantinapolyban GroffP. ...E..., irot leveli M...K..... - de külön címlapja nincs. A kézhatot Kultsár István keresztelte el „Török országi levelek"-nek, s így él ma is a köztudatban. A fiktív (el nem küldött) levelek írója sem az oldalakat, sem az egyes leveleket nem számozta. A kézirattári számozás szerint a negyedrét alakú kézirat 223 irott 11 nem egyenlő vastagságú konc-papírból áll. Utólagos szerkesztésre vall, hogy a szerző a 7. koncba pótlólag két kéziratlevélnyi szöveget illesztett, a 8. konchoz pedig két levélnyi toldalékot csatolt. Korábbi vizsgálatok szerint az egész kézirat nyolcféle vízjegyet mutat. Mikes más kéziratos munkáihoz viszonyítva, a papír vízjegye, a kézírás és főleg a tintaszín egyikben sem látszik annyira különbözőnek, mint irodalmi leveleinek gyűjteményében. Lehet, hogy az eltérő tintaszínnek a különféle minőségű papír, helyenként a gyarlóbb tinta vagy toll is oka, de a meghatározó ok mégis az, hogy ez a kézirat nem egyszerre, rövid idő alatt egyhuzamban, hanem különböző kisebb-nagyobb időközökben, több évtized alatt készült. Az egyik év elején Mikes utal is az ilyenféle levelezéssel járó foglalatosságra: „éppen tegnapelőtt szedtem rendbe a szokás szerént a kéd leveleit, amelyeket rendben veszem minden esztendőnek a kezdetín..." (78. lev. Rodostó 8. jan. 1727.) A inikesi fikció saját levélíró gyakorlatára vonatkozik, s a „rendben vétel" alkalmanként több esztendő levélanyagára is kiterjedt. 11