Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - Hopp Lajos: Mikes levelesköiryvének első kiadása

nyomttattni a Rákóczi Ferentz Fejedelemnek, és a velle bujdosó Magyaroknak Történetei Nevezete alatt, az említett Történeteknek írója Erdélyben Született Mikes Kelemen nevezetű." A hamarosan megjelenő Mikes-kötet szerkesztői előszavában nincs nyoma, hogy Kultsár időben választ kapott volna kérdéseire. Kultsár levele kapcsán említésre méltó, hogy a Mikes-hagyaték felkutatásában, a Törökországi Levelek első kiadásával egyidejűleg az erdélyiek, elsősorban a Zágoni Aranka György által alapított tudós társaság tagjai is fontos szerepet játszottak. A nemzeti múlt ismeretlen, vagy elfelejtett értékei, nyelvi ritkaságai, irodalmi emlékei iránti érdeklődést a kilencvenes évek nemesi patrióta mozgalmai élesztették. Ami zabolai Mikes János grófot illeti, unokája volt a zágoni Mikes Kelemennel együtt gyerekeskedő zabolai Mikes Ferencnek, ez pedig testvére volt zabolai Mikes Istvánnak, akivel a bujdosó Mikes Kelemen 1759-ben levelet váltott. Kultsár jó nyomon jár. „Gr. Mikes Jánosnál Mikes Kelemen levelei és más kéz írások vannak" - jegyezte föl ez idő tájt Aranka György. Fonása hiteles lehetett, hiszen Mikes gróf 1794-ben lett tagja az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak. Érthető, hogy a szombathelyi professzor hozzá intézett tudakozó levele fokozott érdeklődést keltett ebben a körben, s hogy hozzáláttak a Rákóczikori író kilétének felkutatásához. Aranka valószínűleg Mikes Kelemen autográf, Mikes Istvánnak írt, 1759. január- 5-én kelt s a Torda megyei főispánnak és abafáji családjának írt misszilisei másolati példányhoz is hozzájutott. Ezen a kézhatmásolaton Aranka saját kezű bejegyzése annak provenienciáját is megjelöli. „Aug. 1798. Vesz B. Huszár Sándor ur Leveiét mellette Mikes Kelemen írásait 6 darabba a'Kopertával." Az Armilta-gyűjtemény egyik jegyzéke arra mutat, hogy a Nyelmívelő Társaság Mikes előkerült missziliseit fölvette a kiadásra szánt kéziratok közé: „Kész munkák". De a Milces-misszilisek kiadására a szigorodó cenzúra s főként a Rákóczi-téma tiltott volta miatt ekkor már nem kerülhetett sor. A szombathelyi szerkesztő erőfeszítései viszont sikerrel jártait, az „ékesszólásnak tanítója" Siess Antal József könyvnyomtató műhelyében az „eredetképpen való magyar kézírásokból" napvilágra hozta a régi magyar széppróza egyik legszebb alkotását. A politikai élet változásait tapasztaló bécsi szerkesztők kivihető megoldást választottak. Thafy szerint „Görög Demeter a nagybecsű ajándékot, - melyet ő, ...méltányolni tudott, - kiadás végett átadta barátjának Kulcsár Istvánnak, ki aztán azt 1794-be. közzétéve." Kultsámak a velük való együttműködésre enged következtetni, hogy az 1794. február 18-i előszóval megjelent Törökországi Levelekről Görög és Kerekes újságja már 1794. március 25-én ismertetést közöl. Ez arra vall, hogy Bécsben figyelemmel kísérték a Mi10