Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: A Faludi-életmű kiadásairól

TÓTH PÉTER A FALUDI-ÉLETMŰ KIADÁSAIRÓL Néhány —talán kevésbé ismert— adalékkal szeretném kiegészíteni Köbölkuti Katalinnak 1993-ban megjelent cikkét. Faludi Ferenc utóéletének számos összefüggését feltárták már az irodalomtörténészek, de a rejtettebb részletek további filológiai munkát igényelnek még. E kérdések némelyikének Vas megyei vonatkozása is van. Rövid kiegészítésem jórészt ezekre szorítkozik majd. A Révai Miklós által 1786/87-ben kiadott posztumusz Faludi-köteteket bo emberöltonyi csend követte. A teljesebb és hitelesebb kiadás igényével Batsányi János lépett fel 1821-ben. A Linzbe száműzött költő —mivel az eredeti Faludi-kéziratokhoz nem juthatott hozzá— Bitnicz Lajos pap-tanárt kérte meg arra, hogy készíttessen pontos másolatot a Szombathelyen féltve őrzött verseskönyvről. Bitnicz teljesítette a kérést; Batsányi pedig személyes hangú levélben és nyilvánosan is megköszönte a segítséget. Kettejük levelezése számos nyelvészeti és irodalomtörténeti érdekességet tartalmaz. A fennmaradt 14 levélből Géfin Gyula az Irodalomtörténeti Közleményekben közölt válogatást. Az általa kihagyott részletek a Vasi Szemle 1994. 1. számában olvashatók. Az 1824-es Faludi-kiadásnak viszonylag szerény volt a visszhangja. Ebben közrejátszott Kazinczyék Batsányi iránti ellenszenve, továbbá az az utószó (Toldalék) is, amelyet szerkesztőként Batsányi írt a kötethez. Ez utóbbit így jellemzi Toldy Ferenc, aki 1853-ban rendezte sajtó alá Faludi műveit: „...nem volt egyéb, mint egy nagy, szenvedélyes és részben epés invectiva az akkor harctéren állott új iskola ellen, iskolamesterhez inkább, mint szépészhez illő. A közönség a magát túlélt tudós vállalatát hidegen fogadta, s így az sem Faludi hatását nem éleszthette fel, sem folytatást nem ért." A Toldy Ferenc által gondozott 1853-as Faludi-kiadásnak fontos szombathelyi vonatkozásai is vannak. Minderről a kötet irodalomtörténész szerkesztője, az Akadémia titoknoka is megemlékezik az ajánlásban és az előszóban. Egyúttal méltó emléket is állít annak a két Vas megyei származású egyházi személyiségnek —Szaniszló Ferencnek és Szilasy Jánosnak — akik a legtöbbet tették a teljes Faludi -életmű megjelentetéséért. A Szaniszló Ferencnek szóló ajánlásban egyebek között ezt írja Toldy: „Kinek nevét viselhetné az új Faludi méltóbban homlokán, mint Excellenti72