Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Ács László: A nyugati végek mesemondója —Emlékezés Kincs Istvánra—

sze vala akkor a drótozásnak, mert mikoron háború vagyon, keveset főznek akkor csöbörben; a nyársat pedig tót meg nem tudja drótozni.*' Aztán hirtelen Jókai legrosszabb vadromantikája zúzza szét gyakran a reális cselekményt, a stílus pedig sokszor vált át a kor divatos szentimentalizmusára: „Pedig hát az utolsó kuruc hősök ott pihennek Rodostón. Zöld ciprus fakadt porló szívükből s az a ciprus bánatosan suttog, szavát csak a száműzött honfi érti meg." A másik kötet, a Magyar ég alatt sokkal érettebb. Az első, amelyben kibomlik téma és stílusgazdagsága. Történeteinek nagy része itt már a jelenből való, de a múltból vett témáit is sokkal egyenletesebben dolgozza fel. Ötleteit szellemesen, mulatságosan bontja ki, szelíd iróniával pellengérez ki emberi gyengeségeket, mint a Kölcsönkért akasztófa c. elbeszélésben, ahol takarékosságból még az akasztófát is kölcsön akarja kérni az elöljáróság a szomszéd faluból. Elbeszéléseinek többsége falun történik, melyekben a népi nyelv minden szépsége, hangulata, képteremtő ereje megjelenik. Bizonyára vannak közöttük az élőbeszédben megismert és analóg módon az író által alkotott mondatok, kifejezések, melyek között alig-alig tud az olvasó különbséget tenni: „... annyi közöttük a hencegő gazember, mint a lencsében a zsizsik" — „... fölségesen éltek itt városon, akár a kölyökkutya szakasztókosárban a kályha mellett." — „... jókedve ágaskodott neki az égnek." A költői megjelenítő erő sem hiányzik: ,,... úgy rajt találja feledni azt az ártatlan tekintetét minduntalan, mint az imádkozó asszony rajt felejti'a magáét az égbolton, mikor a magasságbeli Úristent keresi arrafelé." — „Szép volt, mint a csillogó harmat, s mellette szeszélyes, mint az áprilisi időjárás." — ,,... a kíváncsiság és a remegő félelem úgy működött bennük, mint a kovász a tésztában, mely kiugrasztja a kenyérrevalót a teknőből, ha az asszony idejében nem megy szakasztani." — „A csermelyek nekidagadtak, mint a krinolinos világban az ösztövér lányok, mikor abroncsos szoknyába bújtak." Ettől kezdve ez az elbűvölő, tiszta magyar nyelv s a mikszáthi hagyományok újjá teremtése —melyben az anekdota az egyik leglényegesebb szerkezeti elem— jellemzik írásait sajátos dunántúli ízzel átitatva. KŐSZEGEN Kőszegre kerülve még e század elején is egy biedermeier világba került. A város házai, utcái, lakói a múlt század hangulatait, szokásait, életmódját őrzik. Talán ennek hatására már első kőszegi éveiben megszületik egyik legjobb munkája, A leánymamák fia (1904). A terjedelmes regény meséje a Bach-korszak és a kiegyezés éveiben játszódik Pápán és Kőszegen. Meglepő, 43