Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - MŰHELY - Szabó László: „A külső divatok sohasem befolyásoltak" —Bemutatjuk Ács Lászlót-

Én így érzem, én ilyen szempontból nem vagyok túlzottan optimista. Persze az ember bizakodjon, mert hogyha annyi sincs meg benne, akkor tényleg mit lehet még várni? Első munka- és lakhelyed lett tehát Rábagyarmat. Nyilván ez a tény önmagában is azt jelenti, hogy a falu és te egymásra találtatok, hogy szerencsésnek érezheted magadat, hogy a sors ide vetett. Ahogy végiggondoltam, ez a hely mintha csak úgy kínálná magát a helytörténettel, honismerettel foglalkozóknak. Hirtelenjében ha másokra nem is, csak Kocsis Lászlóra, Musits Jenőre gondolok, akkor is ezt érzem. Igazad van; két okból is. Nekem még szerencsém volt ezt a falut a régi formájában látni. Az ötvenes években, végsősoron a tsz megalakulásáig, talán még azután is egy-két évig, a falu a régi formájában élt. Itt még nem volt villany, amikor idejöttem még petróleumlámpával világítottak. Mindazok a hagyományok éltek, amik 100 évvel ezelőtt: a tökmagköpesztés, az emberek összejárása. A műhelyekben összeült egy-egy szer férfinemzedéke, akik megtárgyalták a heti vagy napi dolgokat; ezekben én úgy belekerültem, ezeket személyesen tapasztaltam meg. Azt láttam, hogy itt még élik a hagyományokat, és szerencsémre nagyon hamar én is természetes részesévé válhattam ennek a közösségnek. Volt itt egy, a megélt múlthoz való ragaszkodás. Itt a falu mentalitása olyan alapvetően nem változott meg nagyon hosszú ideig, mert hiszen kiesett a világból, a központok elmentek innen, tehát azok a bizonyos társadalmi változások olyannyira nem érintették, hogy ez nagyon alapvető lett volna hosszú ideig. Az emberekben —tudatosan vagy tudat alatt— megvolt az az erkölcsi parancs, hogy együtt élünk, egymásra vagyunk utalva, ezért a falu közös társadalmi szokásait illik tisztelni és betartani. Ez a fajta mentalitás akkor még a gyermekekben is megvolt, sajnos 10-15 éve ez erősen kopik. A falu külseje is változik, de mi, akik benne élünk, a gondolkodásunk sokkal gyorsabban alakul át. Es nem biztos, hogy előnyére. Rábagyarmat nevét azonban ma is ismerik országszerte, sot egy a nemzetközi szemlén díjazott riportfilmből némileg az országhatárokon kívül is. Ennek az ismeretségnek pedig az az oka, hogy a faluban egyedülállóan, idestova 40 éve folyamatosan él és a helység közgondolkodását alakítja az amatőr színjátszás. Ebben neked meghatározó szereped van. Itt nem az én szerepem a fontos, hanem, hogy 1955-től játszunk színdarabot Gyarmaton. Es ez —tőlem talán nagyképűségnek tűnik kimondani, de te is utaltál rá— lehet, hogy páratlan az országban. Nem az, hogy én csináltam most már negyven évig, hanem inkább az a páratlan, hogy akadtak itt emberek, egyszerű munkás dolgozó emberek, akik képesek évtizedeken keresz32