Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp László: Nevek a sárvári hegyközség 17. századi protokollumából

lalkozás (Csiszár, Pattantyús, Trombitás), de a mezőváros lakosait minden­nap kiszolgáló iparág megnevezése is (Csizmazia, Molnár, Szabó, Szűcs). E kategóriát az áttelepülésre utaló családnevek követik. Egyesek a különböző települések —i képzős nevét viselték, másokat csak a megyéjük vagy a tájegy­ség megnevezésével különböztettek meg. A népnévi eredetű vezetékneveknél feltételezhetünk egyfajta névcserét. A betelepülő elvesztette idegen hangzá­sú, sokszor nehezen ejthető családnevét, s helyette a közösség csupán a né­pet nevezte meg, amelyből az illető származott. Az egyéb kategóriába sorol­tak között találunk valamilyen tulajdonságra utalót, valakihez való tarto­zást jelző, illetve metaforikus alakokat. Az idegen eredetűek német és szláv nevek. II RAGADVÁNYNEVEK (35) Sárvár ott feltűnően sok ragadványnévvel ismerkedhetünk meg a 17. szá­zadban mind e jegyzőkönyvekben, mind az anyakönyvekben. A sok egyező vezetéknév és teljes személynév egybeesése a harmadik névelem kialakulá­sát, természetes úton való fejlődését indokolta. A ragadványnév kategórián belül szinte csak a megkülönböztető nevek csoportjával találkozhatunk. A harmadik név megjelenését nem a gúny vagy nem az eredeti családnév he­lyettesítése indokolta, hanem csupán az a tény, hogy a sok Szabó, Horváth, Varga nevűt egymástól meg kellett különböztetni a pontos azonosítás végett. Csak a protokollumban szerepel két Horváth János, Varga István. A Sza­bókat már külön kell megemlíteni, hisz mint említettem, az volt a város leg­gyakoribb vezetékneve: Szabó István névre hallgatott hat, János volt öt, négy-négy András és Mihály, három György, kettő Pál, illetve Péter volt szőlőtulajdonos. Ilyenkor a betelepülés, származás helye volt a leggyako­ribb megjelölés, és az anyakönyvek tanúsága szerint nem egy esetben a név viselője később gyakran elvesztette eredeti vezetéknevét, mivelhogy az nem identifikálta, s végül családnévként viselte mind ő, mind leszármazottai az eredetileg csak ragadványnévként használatos névelemet. A szerződésekben olvasható ragadványnevek: MAGYAR EREDETŰ: — Keresztnévi: Benők, Sinka — Áttelepülésre utaló és népnévi: —Beszprémi, Czenki, Csatári, Egerszegi, (Sz.) Gothárdi, Gyarmati, II­lavai, Keresztúri, Körmendi, Laki, Nárai, Pesti, Sári, Szerdahelyi, Szömönyei, Tótfalui, Varasdi, Várnai, Vasaljai, Vérküi —Horváth Tóth — Foglalkozás megjelölése: Bíró, Gombos — Egyéb: Nagy, Pup, Uj 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom