Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Timár István: A Szombathely-monográfia megjelenésének centenáriumára

radalmi munkásmozgalom-centrikus kultúrpolitikai irányvonalába Kunc és Kárpáti tevékenysége semmilyen ferdítéssel, átírással nem volt beleerőszakolható. Ekkor hosszú évtizedeken keresztül csak egy nagyon szűk kör kiváltsága volt a két polihisztor életművének, tudományos tevékenységük jelentőségének ismerete. Tevékenységük megítélésében az 1980-as évek második felében következett be jelentős változás. Műveikről, illetve a róluk szóló irodalomról a megyei könyvtár gondozásában bibliográfia

2 jelent meg, amely nélkülözhetetlen segédanyag az ifjabb nemzedékhez tartozó érdeklődők számára életrajzuk és munkásságuk alaposabb megismerésében. Mindkettejük életpályájára óriási hatást gyakorolt közvetlen közegük, a premontrei rend. Kunc Adolf 1866-ban a pesti tudományegyetemen szerzett mennyiség— és természettan szakos főgimnáziumi tanári képesítést, három évvel később pedig ugyanitt bölcsészdoktori címet. 1875 és 1884 között a szombathelyi premontrei gimnázium igazgatói tisztét töltötte be. 1880. augusztus 25-én a szombathelyi székesegyház kupolájában megismételte a híres Foucoult—féle ingakísérletet, amely országos szakmai elismerést hozott számára. Tanítványaival, Gothárd Jenővel pedig a Szombathely-Herény között telefonkapcsolat kiépítésével került az érdeklődés reflektorfényébe. Számos tanulmánya jelent meg. Elismert, köztiszteletben álló polgára a városnak, aktívan bekapcsolódott a közéletbe is. Az országosan elismert tanári munka és tudományos tevékenység után, e sikerekben gazdag életpálya mintegy betetőzéseként szinte logikusan következett a helyi polgárság többségének óhajaként az országos politikai életbe való bekapcsolódás. Az 1884es választásokon a Szabadelvű Párt színeiben fölényesen győzött a függetlenségi Pázmándy Dénessel szemben. A választások napján nevezte ki Ferenc József a csornai kanonokrend prépostjává. E megtisztelő cím miatt hagyta el —fájó szívvel ugyan— városunkat némi hezitálás után lemondva képviselői mandátumáról is. Már mint a csornai kanonokrend prépostja 1896-ban, a rend tagjaihoz intézett millenniumi körlevélben a következőkben foglalta össze élete hitvallását: „Istent és hazát szolgálni a nemzeti nevelés ügye által."

3 Még ebben az esztendőben az uralkodó a Szent István-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Kunc Adolf, a dualizmus korának egyik legkiemelkedőbb, legtermékenyebb Vas megyei „kultúrmunkása" 1905. szeptember 5-én hunyt el Türjén.

4 Kunc Adolf számtalan tanulmánya közül napjainkban kétségtelenül a legismertebb a Szombathely-monográfia első része. Maga a szerző, műve előszavában részletesen ír a monográfia megszületésének körülményeiről. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete 1880-ban eleget téve a városi képviselőtestület felkérésének, Szombathelyt választotta 21. országos 28