Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Timár István: A Szombathely-monográfia megjelenésének centenáriumára

gyűlésének színhelyéül. Lényegében ez az esemény szolgáltatta az apropót a monográfia megírásához. Kunc a felkérést megtisztelő feladatnak vette. 5 A szerző, már műve előszavában szinte leltárt készít a szombathelyi pol­gárságnak a város fejlődése érdekében kifejtett áldozatkész munkájának kézzelfogható eredményeiről. Említést tesz az utcai világítás megvalósításá­ról, a kor művészeti ízlését kifejező új városháza megépítéséről, a színház­épület és árvaház létrehozásáról. Külön kiemeli a jótékonysági és közműve­lődési egyesületek tevékenységének jelentőségét. A továbbiakban részletesen idéz azon képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből, amelyen őt bízták meg a monográfiái elkészítésével. Végezetül felsorolta az általa felhasznált alapve­tő forrásműveket. Ezek teljes körű ismertetése terjedelmi korlátokba ütköz­ne, ezért csak néhányat említek: Schoenvisner latin nyelvű monográfiája, Amianus Marcellinus, Chernél Kálmán, Thaly Kálmán művei, továbbá a Vasmegyei Régészeti Egylet évi jelentései a leginkább figyelemre méltóak. A szerző természetesen nem feledkezett el köszönetet mondani a különböző egyletek elnökeinek, és kollégáinak sem, akik az adatok Összegyűjtésében óriási segítséget nyújtottak neki. A monográfia jóval terjedelmesebb második része, amely 1790-től mu­tatja be a város történetét, a szerzőpáros másik tagjának Kárpáti Kelemen­nek 1894-ben megjelent munkája. Kárpáti Kelemen eredeti neve Koudelka József volt. A premontrei rend­nek 1879-ben lett a tagja. 1883-ban szentelték pappá. Még ez évben a szom­bathelyi gimnázium tanára lett, 1907-től kezdve pedig igazgatója. 1911-ben a székesfehérvári tankerület főigazgatójává nevezték ki. Életpályája, men­talitása sok tekintetben hasonlít nagy elődjére, Kunc Adolfra. Tudós, de nemcsak a könyvei fölött görnyedő szobatudós, hanem igazi közéleti ember is. Klasszikafilollógiai, régészeti, néprajzi munkái már viszonylag fiatal korában országszerte ismertté tették a nevét. Tudományos munkásságának egyik legkiemelkedőbb eredménye a szombathelyi múzeum létrehozása volt. Saját költségén végzett ásatásokat, amely munkálatok eredményeként a régi Savaria felbecsülhetetlen értékei kerültek felszínre. Saját költségén gyűjtötte a múzeum néprajzi osztályának csaknem minden darabját. Közéleti tevékenysége is figyelemre méltó. Elnöke a Szombathelyi Szépítőegyletnek, tagja a városi kép­viselőtestületnek, később a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1909 ápri­lisában „O Felsége a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ritka ki­tüntetés, mely csak igazán kiváló egyéniségeknek jut." 6 . A sajtó olyan pedagógusnak és tudósnak mutatta be Kárpátit, aki nem elégszik meg tanári kötelességének teljesítésével, hanem önzetlenül résztvesz a társadalmi és közművelődési mozgalmakban, fáradhatatlanul szolgálja a város és polgárságának érdekeit is. Herbst Géza, a vasvármegyei Kultúregy­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom