Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Timár István: A Szombathely-monográfia megjelenésének centenáriumára

TÍMÁR ISTVÁN A SZOMBATHELY - MONOGRÁFIA MEGJELENÉSÉNEK CENTENÁRIUMÁRA Egy évszázaddal ezelőtt városunk napjainkig is kiható, azóta is felbecsülhetetlen értékű kultúrkinccsel gyarapodott! 1894 szeptemberében jelent meg —a Kunc Adolf által elkezdett, és a másik polihisztor Kárpáti Kelemen szívós, emberfeletti szorgalmát, kitartását, óriási tárgyi tudását tanúsító mű— a „Szombathely —Savaria rend. tanácsú város monographiája". Ez az a munka, amelyre napjainkban is szinte bibliaként tekintenek mind a hivatásos helytörténészek, mind a városunk múltja iránt érdeklődő lelkes amatőr lokálpatrióták. Mielőtt a monográfia részletesebb bemutatására sort kerítenénk, néhány szót feltétlenül kell szólni a szerzőpárosról, az adott történelmi korról, közvetlen alkotói közegükről, korabeli és későbbi megítélésükről. Kunc Adolf és Kárpáti Kelemen a két premontrei szerzetes, tanár, középiskolai igazgató és közéleti ember sokoldalú alkotói tevékenységének kiteljesedése a kiegyezés időszakára, illetve az ezt követő évtizedekre esett. Ez a kor az egyre lendületesebb polgári fejlődés korszaka. A dinamikus kapitalista fejlődés, az uralkodóvá váló liberális politikai berendezkedés —természetesen a maga ismert árnyoldalaival együtt— néhány évtized alatt gyökeresen átalakította az ország arculatát. Az általános gazdagodás, nemcsak Budapestre jellemző, ennek kézzelfogható jelei a vidéki városokban is tapasztalható. A városi önkormányzatok élére egyre nagyobb számban kerültek olyan közéleti férfiak, akik az általuk irányított közösségnek nemcsak anyagi, hanem szellemi gyarapodását is szívügyüknek tekintették. E megállapítás érvényes a Szombathelyt modern várossá fejlesztő Éhen Gyula polgármesteri működésének időszakára is. A „Vasvármegye" c. lap a Kárpáti Kelemen halálakor írott nekrológjában így jellemezte a két jeles közéleti férfi kapcsolatát: „ Működésének legszebb ideje Ehen Gyula polgármesterségére esik. Fiatalkori barátság, később az egymás törekvéseinek közössége kapcsolta össze e két férfit, s míg Éhen Gyulára a városrendezés sokféle teendője hárult, Kárpáti Kelemen a városszépítést vállalta magára..."

1 Az első világháborút követő általános elszegényedés, a trianoni tragédia, a ciklikusan ismétlődő válságok katasztrofális mértékben érintették megyénket, Szombathelyt is, a helyi kulturális élet támogatására fordított összegek vészesen összezsugorodtak. A II. világháborút követő időszak for27