Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Kuntár Lajos: „Nyomtatta Siess Antal József. 1794." —Először Szombathelyen jelent meg Mikes Kelemen Törökországi levelei—

I. Gallipolihól Anno 1717* 10. OSlohrh. É

des Néném, hála légyen az Iíiennek, mi ide érkeztünk ma fzerentséflen. Frantzia Orfzágból pedig 15. Septembris indultunk meg, ' A Fejedelmünknek, Iíiennek hála, jó egéfsége volna, hogyha a kö'fzvény bútsút akarna tőle venni: de reményijük, hogy itt a Török aí'r elűzi. ... és Szombathelyen nyomtatva KULTSÁR ISTVÁN SZOMBATHELYI MŰKÖDÉSE A Siess nyomda termékei az első években többségben a hivatalos szervek nyomtatványai

9 és a kor divatja szerint íródott alkalmi versek voltak. Az irodalom a Siess nyomdának adott megrendelésekben csak kis mértékben kapott ekkor még szerepet. Elsősorban azért, mert nem volt piaca a könyvnek, különösen nem a magyar nyelvűnek. A papság és a nemesség hivatalos nyelve latin volt. Magyar szó —miként szerte a hazában— Szombathelyen is a pórnépen kívül az iparosodó városi polgárság szájából hangzott el. Ezek a társadalmi rétegek még nem érezték szükségét a magyar irodalom pártolásának, a magyar nyelv fejlesztésének. E téren a kezdeményezők a gimnázium, majd a lyceum tanárai voltak. Közülük is kitűnik Kultsár István, aki 1789ben került Szombathelyre. A komáromi kisiparos szülők gyermekeként 1760-ban született, később híressé vált író, szerkesztő, irodalomszervező bencés papnak készült, mivel II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, civil tanár lett. Ebben a minőségben jött Szombathelyre és lett a „Királyi Iskoláknál a Szép tudomány ok öregbik Tanítója", ahogyan magát szerepelteti a „B. Laudonnak Nándorfehérvári győzelme" című, 1790-ben kiadott 48 oldalas költeményén. 23