Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Kuntár Lajos: „Nyomtatta Siess Antal József. 1794." —Először Szombathelyen jelent meg Mikes Kelemen Törökországi levelei—

Kultsár István mindössze hét évet töltött Szombathelyen, nevét mégis tartósan beírta a város művelődéstörténetébe.

10 Ezt azonban nem pedagógusi, hanem irodalmi tevékenységével tette. Mégpedig azzal, hogy Szombathelyre hozta és a Siess nyomdában megjelentette Mikes Kelemen Törökországi leveleit. Az irodalomtörténeti eseménynek ezévben van a bicentenáriuma, ami alkalmat ad arra, hogy ismételten foglalkozzunk az első kiadás körülményeivel, az abban közreműködőkkel és néhány adattal kiegészítsük az eddigi ismereteinket. Zágoni Mikes Kelemen, a Nagyságos Fejedelem íródeákja, 1761. október 2-ig fogyasztotta Rodostóban a hontalanság keserű kenyerét: Isten akaratába megnyugodva, 71 éves korában, e napon hagyta itt az árnyékvilágot. „A hűség és a lelkierő óriása" a számkivetettség éveiben gazdag termésű irodalmi tevékenységet folytatott.

11 Ebbéli működésének koronája az a P.E. nénjének írt 207 levél, melynek elsője 1717. október 10-én, az utolsó pedig 1758. december 20-án kelt. Nem lehet meghatottság nélkül olvasni a legutolsó sorait: „Az első levelemet amidőn a nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, eztet pedig hatvankilencedikben irom. Ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit a haszontalan bujdosásban töltöttem. A haszontalant nem kellett volna mondanom; mert az Isten rendelésében nincsen haszontalanság; mert ő mindent a maga dicsőségére rendel... Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvösséges életet, a jó halált, és az üdvösséget. Es azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdósástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Amen." A leveleket befejező „Amen"-jét tehát 1758. decemberében írta Mikes Kelemen a kéziratára. Ezután körülbelül 3 évtizedekig nyugalmi állapotban pihent, valószínűleg Törökországban. Azóta ismerjük útját, amikor Bécsbe került s onnan pedig Szombathelyre, Kultsár István kezeihez. Kultsárhoz a Bécsben lapszerkesztést végző Görög Demeter közvetítésével jutott Mikes műve. „Az ékesszólásnak szombathelyi tanítója" felismerte a mű rendkívüli értékét és szükségesnek tartotta a mielőbbi közkézreadását. Célját gróf Festetich György anyagi támogatásával érte el. A kinyomhatóság engedélyezését a budai könyvrevizor 1792. július 10-én írta a kézirat utolsó oldalára.

12 Siess Antal 1793-ban kezdte meg a kinyomtatás munkálatait. Hogy milyen megterhelést jelentett a nyomdának a Mikes-könyv megjelentetése, következtetni lehet abból a tényből, hogy Siess 1792-ben nyolc, 1793-ban négy, 1794-ben ismét hat munkát jelentetett meg. A Törökországi levelek 1794 elején hagyta el a nyomdát. Kultsár 1794. március 17-én keltezte a mecénásához, Festetich grófhoz Keszthelyre írt köszönő levelét a mű egy példányának melléklésével. A címlapot Kultsár István állította össze. így: „Törökországi levelek, mellyekben a II. Rákóczi Ferencz Fejedelemmel Bujdosó Magyarok Törté24