Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Kuntár Lajos: „Nyomtatta Siess Antal József. 1794." —Először Szombathelyen jelent meg Mikes Kelemen Törökországi levelei—

SIESS NYOMDA SZOMBATHELYEN Szily már püspöksége első éveiben pezsgésbe hozta Szombathely gazdasági és szellemi életét. Az egyházi és a világi hatalom kiteljesedő működése nélkülözhetetlenné tette Gutenberg találmányának, a könyvnyomtatásnak a város falai közé hozását. A püspöki körlevelek, a megyei közgyűlési meghívók, a hatóságok intézkedései és a szellemi termékek sokszorosítása együttesen ösztönözték a vármegyét és a püspökséget arra, hogy Szombathelyre hívja Siess József János soproni nyomdászt.

4 Siessék tulajdonképpen fióknyomdát létesítettek Szombathelyen, hiszen az itt megjelenő első termékeiken Siess József János neve szerepel, miként az ez időben Sopronban nyomtatott munkáikon. Bár írásos nyoma nincs, mégis joggal feltételezhetjük, hogy a fiú, azaz Siess Antal József szállította és helyezte üzembe a család tulajdonát képező felszerelést a Szily János püspök által térítésmentesen átengedett szemináriumi helyiségben. A tények alapján állíthatjuk: Szombathely első nyomdászát Siess Antal Józsefben tisztelhetjük. Szily miután megismerte székhelye nagy múltját, annak megiratását és megjelentetését határozta el. Az alkotó munkára Schönvisner István régészt kérte fel. A pesti egyetem tanárához ez ügyben 1787. november 14-én írt levelében többek között ezt olvashatjuk: „Az a szándékom, hogy a régi emlékeket Bécsben vésetem, a történetet pedig szombathelyi betűkkel adatom ki. Ugyanis Szombathely szerzett nyomdát."

5 Schönvisnernek Sabaria történetéről szóló latin nyelvű műve 1791-ben a pesti Trattner nyomdában látott napvilágot. Hogy ez miért történt, Szily miért nem „szombathelyi betűkkel" adatta ki, az okot csak találgatni lehet. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Siess nyomda betűkészlete nem volt elegendő a közel 400 oldalnyi könyv előállítására. Mások szerint Schönvisner műve annyira leterhelte volna a Siess nyomdát, hogy egyéb munkákkal nem foglalkozhatott volna. Lehet, hogy az indulás éveiben szegényes volt a betűkészlet, későbbi években azonban nyomtatott Siess Antal 200, sőt 700 oldalt meghaladó könyvet.

6 Siess József János 1787-ben meghalt. Fia, Antal József nevét 1789-től olvashatjuk kiadványon. A jelenleg elsőnek ismerten így: „Tekintetes és vitézlő Jakab-Házi Saller István ur Vass-Szala és Somogy vármegyék tábla bírájának a halálon vett győzedelméről beszéd, melyet élőnyelven folytatott Kövesdi Boldizsár. Szombathelyen, 1789. Nyomtattatott Sziesz Antal betűivel.". A soproni nyomdát két évig (1787-1789) az özvegy működtette, ez után a benne nyomtatott termékeken is Siess Antal neve szerepel, egészen az 1806-ban bekövetkezett haláláig. 21